A nyár legjobb étele - VígMolnár Csárda

Nem igazán nagy kihívás idén a nyár legjobb ételének lenni - viszonylag ritkán fordultam meg magasabb színvonalú éttermekben, illetve egyes egységek zárva vannak a vírushelyzet miatt.
Az augusztus 20-i hosszú hétvégét Káptalanfüreden töltöttem egy balatonfüredi teniszverseny miatt. Esténként eljártunk éttermekbe kajálni, konkrétan Homoláék paloznaki Sáfránkertjét és a csopaki VígMolnárt próbáltuk ki. Egyikben sem volt egyszerű helyet találni - az előbbiben 30 perc várakozás után, az utóbbiban pedig csak a beltérben sikerült.


Petrányi Olaszrizling Hegybor 2019 (elégtétel Bakó Ambrusnak)

A csopaki Petrányi Pince borait éveken át vásároltuk Balázs barátommal. A kódexes Szitahegy olaszrizling 2014-es évjárata szerintem minden idők egyik legjobb olasza volt, de ízlettek a traminik is. Aztán valami történt, a Szitahegy 2016-os kiadása illatban és ízben egyaránt neutrális-érdektelen volt, az alap olasz (2018) sem tetszett az árához képest, és egészen borzalmas syrah-t (2016) is sikerült vennem a budaörsi Ford-kereskedésben. A Petrányi ezzel nálam a bevásárló listáról átkerült a feketelistára.
Hallottam, hogy Petrányiéknál a borászi pozícióba Bakó Ambrus került, neki tulajdonítottam a negatív folyamatokat, így csúnyákat írtam róla különféle felületeken. Egyszer aztán levelet hozott az elektroposta tőle, amiben - egy mérsékelt szellemi adottságú kollégájával ellentétben - nem lehülyézett és perrel fenyegetett, hanem felvilágosított.
Ezt a bort az információ hatására vette nekem Balázs a csopaki strandon.


Németh János Zweigelt 2017

Németh János (barátainak-törzsvevőinek: Janó) a kadarka mestere, évről évre az egyik legjobb kadarkát készíti Szekszárdon. Jó szokott lenni a diszkontokban időnként 2000 Ft körüli áron feltűnő vörös birtokbora is.
Borait forgalmazza (és drágítja) a Bortársaság, de én a BAH-csomópontnál lévő benzinkútnál vásároltam tőle legutóbb, kadarkát és zweigeltet.


Országtorta 2020: Curiositas

A tápiószecsői Hisztéria Cukrászdával kapcsolatban speciális emlékeim vannak: amikor pár éve írtam a gyenguci süteményeikről, kissé később hirdetést láttam tőlük a fészbukon, amiben cukrászt kerestek. Akkor tanácsadóként szerződtették Kolonics Zoltánt (egykor Gerbeaud, ma Málna), majd úgy tűnik, találtak képzett rezidens cukrászt is.
Idén Füredi Krisztián (Hisztéria Cukrászda) különös nevű süteménye lett az ország tortája. A Curiositas (= kíváncsiság) tortát két helyen kóstoltam, elébb a pilisvörösvári Emil Cukrászda budai leágazásában, másnap pedig a Sütizzben.


Ikon Rajnai Rizling 2018

A blog "koncepciója" (haha) szerint most gasztronómiai témájú írás következne, de hát lusta vagyok, mint állat és borleírást sokkal egyszerűbb készíteni...
Az Ikon Konyáriék másodmárkája - nem különösebben izgalmas, de korrekt és jó árú tételeket ismertem meg vendéglátóhelyeken az Ikon-vörösökben. Fehérbort most (illetve még tavaly ősszel) vettem először: a Borfaluban ezt ajánlotta Dagadtos, amikor olcsó, de élvezhető rajnai után érdeklődtem.


Kislaki Jánoshegy Kékfrankos 2017

Légli Géza a kézműves borászok első generációjának egyik ikonja, de a boraival sokáig nem sok szerencsém volt. Emlékszem az évtizeddel korábbi, sokak által feldicsért Pirosbor nevű sillerjére, amiből nekem már az első kiadás se jött be túlzottan, a későbbiek pedig riasztóan savanyúak voltak. Vékony és savanykás volt a vörös birtokbor 1-2 általam kóstolt évjárata is, a pinot noir válogatás (talán 2014?) pedig a kiváló körülményeket biztosító tárolónkban néhány hónap fektetés után atomjaira esett szét.
Nem növelte a szimpátiámat, hogy a Kislaki-borok megjelentek ott, ahol az ilyesminek szerintem semmi keresnivalója nincs: a diszkontok polcain. Ebből a termelő értékesítési nehézségeire következtettem jobb híján. Közben azért történt pozitív fejlemény is: a birtokvörös aktuális évjárata (2016) igen jól sikerült. Így levettem az egyik Lidl polcáról a Jánoshegy-kékfrankost.


Szászi Szent György-hegyi Olaszrizling 2017

Szászi Endre az egyik legnagyobb májer olaszrizlingben, birtoka vonzó (bor)turisztikai célpont is. A Szászi-olaszok több árszinten jelennek meg: a belépő kategória a badacsonyi, kissé feljebb található ez a kiadás és a szigligeti, a csúcsot pedig a Kabócás jelenti. A badacsonyi és a szigligeti olaszrizlinget többször poharaztam több-kevesebb elégedettséggel étteremben, míg ezt a palackot vinotékában vettem.


(V)együnk szart: lasagne az Aldiból

Az életünk teli van kísértésekkel. Amikor ezt az olcsó félkész tésztát megpillantottam az Aldi hűtőpolcán, arra gondoltam, hogy annyira rossz nem lehet, hogy 1000 forintot ne érjen meg.


Hilltop Merlot Rosé 2019

A Hilltop az egyik első fecske volt a bort kísérő színvonalas vendéglátás tekintetében - a cégközpontba integrált étterem évtizedek óta kedvelt rendezvényi helyszín, növényvédős cégek gyakran tartanak ott konferenciákat, és tavaly Gábor barátom születésnapját is a neszmélyi hegytetőn ünnepelték a lányai. Akkor felhívtak és tanácsot kértek, hogy ugyan mit válasszanak az ebéd mellé. A Kamocsay Ákos nevével fémjelzett prémium chardonnay-t ajánlottam.


Verandán, karantén után

A karantén utáni első éttermi étkezésem egy pizzériában történt. Pár nappal később egy edzés után megint pizzára vágytam és kisétáltam a Kopaszi-gátra, hogy megnézzem a Veranda nevű olasz éttermet. Csak 3000 Ft volt nálam, és 2013-as írásom óta jócskán emelkedtek az árak: szomorúan konstatáltam, hogy ennyi pénz nem elég a legolcsóbb pizza + 1 deci bor (+ 12,5% szervizdíj) kombóra. Újabb pár nap elteltével, több pénzzel a tárcámban, végre beültem a Veranda teraszára.