Tommy (di Napoli), mi lesz veled?

Kásás Tamás éttermének májusi megnyitása megmozgatta a honi gasztromédiát. Promócióktól-sajtóeseményektől való tartózkodásom okán nem értesültem róla közvetlen forrásból, viszont az Árpád híd környékén autókázva elkaptam valamelyik adón pár mondatfoszlányt, amiben a másnapi nyitást reklámozták. Otthon utánaolvastam a hallottaknak: a hely résztulajdonosa és arca szimpatikus nyilatkozatokban beszélt minőségi-egyedi olasz alapanyagokról, nápolyi szakácsok révén importált délolasz ízekről, Budapesten eddig fel nem lelhető pizzatésztáról.
Néhány nappal később, de még azon a héten pizzára éheztünk meg. Felvetettem a Tommy di Napoli kipróbálásának gondolatát és Kamilla nem tiltakozott.


Az "élményeinkről" úgy éreztem, nem lenne sportszerű itt rögtön beszámolni. Minden helynek időre van szüksége a berázódáshoz, a Tommyban pedig az ilyenkor szokásosnál is nagyobbnak tűnt a káosz. Majdnem telt ház volt a belső térben, a pincérek koordinálatlanul szaladgáltak és hosszabb időszakokra el-elfeledkeztek rólunk, a vízipólós legenda az egyik távoli sarokban figyelt és beszélgetett, az olasz konyhai stáb hangosan zsizsegett, mögöttünk egy üzletvezetőnek tűnő hölgy emelt hangon tárgyalt, a borlapon szereplő borokból alig akadt olyan, ami tényleg volt. Az extenzív étlapon ugyan feltűntek egyedi tételek és abszolút egyedi, hogy az ételneveket ellátták névelővel is, de a konyhai produkció nem nyűgözött le. A puttanesca módra elkészített linguinénél (2190 Ft) meggyőzőbbet ettem Alessandro Manfredini "titkos olaszában", a különlegesen roppanós-puha-rugalmas tésztájú és ideális szósz-sajt aránnyal elkészített fantasia formaggi pizza (1890 Ft) talpát sajnos kátrányos-keserűre égette az autentikus nápolyi pizzamágus (pizzaiolo), a pincérünk pedig valószínűleg azt hitte, hogy a tiramisu (1100 Ft) közvetlenül az elkészülés után a legfinomabb, így azt ajánlotta. Ez nem sokkal azután történt, hogy Bussay rajnai rizling helyett 2 Ha olaszrizlinget szervírozott - rizling az is, oly mindegy.


Úgy gondoltam, (legalább) a pizza megér még egy próbát, rendezettebb körülmények között, mondjuk egy hónappal később. Június közepén viszont az étterem újra az érdeklődés középpontjába került, az Origo Life nevű bulvármelléklete és egyéb szennymédiák folytatásokban számoltak be az olasz séf és a pizzaiolók "meneküléséről", majd a bírósági fenyegetésekben végződő kölcsönös becsületsértés/inszinuáció-szappanoperáról a séf és a tulajdonosok között.
Ekkor éheztem meg Tommy-féle pizzára megint.


Ezúttal jóval kevesebben voltak, 4-5 asztallal és 2 pincérrel ketyegett a hely. A szép, míves étlapon kézzel átírták az árakat kb. 10%-kal magasabbra, a pizzákat kivéve. Remélem, ezt az áremelési ütemet (havi 10%) nem tartják a jövőben...
A pizza megváltozott. A liszt talán az, mint korábban, de a recept és a dagasztás-kelesztés más lehet, a tészta különleges karaktere eltűnt. Jó most is, de nem emelkedik ki a jobb honi pizzériák közül: a széle enyhén roppanós, a közepe sajnos megfullad a túladagolt - és a Tommyban előkelően fior di latténak nevezett - mozzarella alatt (quattro stagioni pizza, 1980 Ft).
A pizzám pont 9 órakor érkezett és kb. 10 perc alatt ettem meg. Utána csak üldögéltem, üldögéltem a teraszon a lehűvösödő estében, a pincér felém se nézett. Nagy híve vagyok a slow foodnak, de nem egy pizzériában, ráadásul 10-re elígérkeztem segíteni egy barátomnak. Már felállni készültem, amikor a pincér végre meglátogatott és megbeszéltünk egy olasz krémest (millefoglie, 1190 Ft). Ez újabb 20 perc után, 21.58-kor landolt előttem, 2 perc alatt benyomtam, majd rohantam haza. A krémes egyébként jó volt és frissen állították össze - az adag vízilabdásoknak nem ajánlható.


Még nem tudom eldönteni, hogy Kásásék autentikus nápolyi éttermet vagy magyarolasz gasztrokabarét szeretnének megvalósítani a Komjádi aljában, de erre igazából a közeli jövőben nem is vagyok kíváncsi. Remélhetőleg a Life és a Bors közreműködésével értesülünk a fejleményekről...

www.tommydinapoli.com
(látogatás időpontja: 2014. V. 10, VI. 26)

12 megjegyzés:

  1. 06.26 és 07.15 :DD

    VálaszTörlés
  2. Nem kell szennylapokat olvasnod bár elmondom, bár lehet csak két hét múlva olvasod...
    Nem kézzel írott árak voltak, a pincérnő még a kólámat is utána töltötte.
    Nem eszem meg 10 perc alatt egy laktató pizzát, mivel nem habzsolok...ja és ha a pincér lassú volt, akkor a július 15-én bejegyzés, a június 26-án történt látogatásról egyszerűen nevetséges.Szerintem akkor a pincér hozzád képes még gyors is volt.Jó reggelt.
    Üdv
    Nyúl

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem egészen értem, hogy mi a problémád, de nyilván van valami...

      Törlés
  3. Szia!
    Köszi a választ.A röhögéstől írtam össze-vissza szó ismétléssel.
    A helyzet az, hogy neked van azt hiszem problémád.
    A nagy magyar mentalitást hozod. Ettől mondjuk az éttermek többsége üresen kong, kivéve amikor külföldiek ülnek bent.Illetve pár celeb hely.
    Tulajdonképpen, azért mentél másodszor saját bevallásod szerint is,mert a bulvársajtóban olvastál ezt-azt.Én is..hát nálunk a negatív reklám a jó reklám ,úgy fest...
    A nápolyi autentikus dolog az pont azért felejtős lassan, mert azok nem gyorsétteremekbe járnak...hogy a fenébe legyen az, ha futószalagon kéne kidobálni a pizzákat.
    A káosz az elején is borítékolva volt pont ezért...de viszont túlzásokba sem kéne esni.
    Te például 10 perc alatt megetted a tied és 22.00-ra már segítő kezeket kellett volna nyújtanod valahol...
    Komolyan én már a kólám sem tudtam rendesen meginni,mert a pincérnő futva érkezett , hogy akkor kérek-e jeges kávét stb...
    Első alkalommal égett volt a pizzád, a második alkalommal viszont már jellegtelennek tartottad...vajon miért?Mert olvastad, hogy az egyik nápolyi elment..a ˇnagyˇ...én úgy láttam most is egy olyasmi forma van, csak kisebb színházzal.
    A két mentalitást : a nápolyi konyha személyzetet kellett a magyar vendégek...többnyire nem világot látott agyával összeegyeztetni...nem egyszerű.
    Én remélem, hogy a tulajdonos nem fog mindenben alkalmazkodni a nagy magyar igényekhez, mert akkor bele fog süllyedni az itteni átlagba.
    Igazából a végén az, hogy te 15-én hoztál le egy 26-án tett látogatást ,amelyben pont a pincér lassúságát emeled ki meglehetősen vicces volt...és az, hogy ezt az iróniát nem vágtad...akkor mindegy...na ezért nem szabad ilyen kriktikák után ugrani és egyből változtatni mindenen !!! ;)
    Üdvözlettel:
    Nyúl

    Én a kényelmi szolgáltatások közül a wifit kérném,meg a bankkártyás fizetést minnél előbb.
    És több külföldi vendéget szedjetek össze...nem akarok csak hülye magyarok közt ülni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pár dolgot próbáljunk azonosan értelmezni... hátha sikerül...
      - Nem a botrány miatt mentem újra, hanem a pizzáért. A pizza már nem olyan, mint volt, ez a fotókról is látható, sőt, világlátottság nélkül is.
      - A pizza "jellegét" nem a talpának égettsége adja, hiszen az egy hiba, akár nápolyi pizzaművész csinálta, akár magyar nemművész.
      - A pizza elkészítése kivételesen összemérhető a gyorséttermek sebességével, sőt, a jobb helyek (magas hőfokú fatüzelésű kemence) a gyorsabbak.
      - Egy pizzériában elfogadhatatlan, ha majdnem 2 óráig tart egy pizza és egy desszert elfogyasztása. Ha ráértem volna ennyi ideig enni, nem ide megyek és nem pizzát rendelek.
      - Nyilván a humorom hiánya az oka, de továbbra se értem, miért hasonló balfogás egy kritika több héttel későbbi megírása, mint a csigalassú kiszolgálás és a pincér elfeledkezése a vendégről.
      - Nem promotálni és nem fikázni, hanem enni járok étterembe. Alapból minden étterem iránt jóindulattal vagyok. Szívesen ülök "hülye magyarok" között is.

      Törlés
  4. Gyenge egy étterem ez amúgy.... Nagy cigányvakítás az ujgazdagoknak..

    VálaszTörlés
  5. Kötekedésre ilyen türelemmel és tárgyszerűséggel válaszolni... Minden tiszteletem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Alighanem az írásom a kisebb problémák közé tartozik Tommyék háza táján...

      Törlés
  6. Az a szomorú, hogy minden sportolónak csak az jut eszébe a karrierje befejezése után, hogy könyvet ír és éttermet nyit (pl. Kokó is). A probléma az, hogy ha valaki nem ért sem a gasztronómiához, sem a közgazdaságtanhoz, akkor is éttermet akar nyitni... A helyükben inkább egy befektetési tanácsadóval konzultálnék. Lehet persze, hogy nem is befektetésnek tekintik, hanem egy pénznyelő hobbinak. Ehhez viszont sokkal nagyobb tőke és/vagy folyamatos magas bevétel kell (ld. pl. Gerendai - Costes), mert egyébként nem lehet sokáig csinálni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy képzelem, hogy Kásás Tamás közel 10 év nápolyi tartózkodás alatt ehetett eleget étteremben ahhoz, hogy kellően értsen az olasz gasztronómiához. Az üzemeltetéshez nyilván nem ért, ahhoz remélhetőleg az üzlettársa ért.
      A nyitást övező káoszból, a konyhai stáb távozásából és a kettejük médiabéli megnyilvánulásaiból úgy tűnik, hogy valahol elcsúsztak a dolgok. A vendégek is megritkultak, ma legalábbis alig láttam embert bent és a teraszon a Tommy előtt autózva.

      Törlés
  7. Ne érts félre, én is sok sikert kívánok "Kása" éttermének. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy sok évet pólózott Olaszországban. Ahhoz azonban, hogy egy étterem sikeres legyen, számos feltételnek kell teljesülnie (például megfelelő irány [egy időben a sushi volt menő, manapság a tapas; a pizzériák most is népszerűek, de már rengeteg van Bp-en, nehéz kiemelkedni a mezőnyből, főleg, ha versenyképes árakat akar valaki tartani], profi chef, minőségi alapanyagok, barátságos és intelligens(!) felszolgálók [ezek már többnyire külföldre mentek az elmúlt 10-15 évben], jó lokalizáció [bár van kivétel, ami erősíti a szabályt: Anyukám mondta], igényes és tiszta belső, egyediség [amivel kiemelkedik a szürkeségből], hatékony marketing, normális árak [több étterem éppen az "elszállt" árak miatt bukott meg]).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sok a pizzéria, de a tényleg jók túlzottan nem szaporodtak meg, a nagy hármashoz talán a Da Mario és a La Botte zárkózott fel az újonnan nyitottak közül.
      Én imádom a pizzát, de szerintem van már bőven elég pizzéria, hamburgerező, kínai csumizó, sőt, lassan phó-kimérő is, a gyroszosokból pedig határozottan túlcsordulást érzek a belvárosban.
      Igazából annak örülnék, ha divatba jönnének a jó pörköltözők, vagy ha magyar dolog nem tud divatba jönni, legyen még néhány jó indiai kifőzde, különösen Budán. :)

      Törlés