Szumma-szummárom, egy Rómain fogyasztott, valószínűleg kétszer kisütött hekket és a Bajai Halászcsárda rettenetesen sós halászlevét leszámítva nem volt igazán rossz halas élményem évek óta.
Ekkor vetődtem el a Megyeri Csárdába.
Nem volt különösebben jó kedvem, az eredménytelen gödi süllőzés után már ettem egy reménytelen pizzát Gödön. Csak félig ettem meg, mivel már a - gagyi fővárosi kiszállítós cégek termékeire hajazó - látványtól úgy éreztem, kell valami jobbat ennem máshol. A város határában korábban többször szemembe ötlő Megyeri Csárda jutott eszembe és a halászlé.
S lőn, megálltam a csárdánál. Turistabusz, tán bolgár állt a parkolóban, a nagyteremben folklórműsor zajlott a turistáknak, így a kisterembe vezetett a pincér. Leültem a poros trófeákkal díszített falak között, aztán a falból kiálló, gazdátlanná vált girbegurba szögeket nézegettem. Nem a gazda mindent gondosan figyelő szeme jutott eszembe a látványról, de már mindegy volt, nem akartam újabb helyet keresgélni, hanem kirendeltem a rendkívül olcsó (900 Ft) pontyhalászlevet.
Először kanalaztam párat a nem túl sűrű passzírozott léből, majd kis darabkát lekanyarítottam a furcsán üveges kinézetű, vékony szürke bőrrel borított szeletből. Amikor a számhoz közelítettem a kanalat, furcsa, taszító illat csapta meg az orromat, mocsár, kanális és dögszag keveréke. Visszaraktam a halat a lébe és szemlélődtem kicsit. A hal már első ránézésre is gyanús volt, ilyenre nem lehet főzni pontyot, a nagyon vékony bőr is árulkodó volt. Az üvegességet elsőre zsírnak néztem, de nem arról volt szó: valószínűleg megjelent a tányéromban a mondai állat, a pangasius. Pici darabkát megkóstoltam belőle, az íze legalább annyira taszító volt, mint a szaga. Gyakorlott halismerő (nálam is gyakorlottabb) kellhet hozzá, aki megmondja, ebből a bukéból mekkora részt képvisel a romlás és mennyi a hal sajátja, bár gondolom, minden egyéb halhoz hasonlóan a pangasius se alapból borzalmas ízű, csak a tenyésztési körülmények teszik azzá. Tehát tessék egyszer pecázott, tiszta vízből származó pangasiust felszolgálni, arra kíváncsi lennék. Ez szegény viszont ott maradt a segédtányéron, ahová kipakoltam. Volt a lé alján némi pontynak tűnő törmelék is, azt megettem. A lé egyébként nem vette át az undorító ízt, tehát a remek hal feltehetőleg nem benne főtt, hanem azt delikáteszként helyezte bele a csárda lelkiismeretes szakácsa...
A hallevet követő poharas somlóiszerűség (megyeri kehely, 800 Ft) nem sokat emelt a csárda renoméján, de legalább nem rítt ki az országszerte kapható somlói-imitációk átlagából. És igen, adtam némi borravalót, hiszen távozásom örömömre szolgált.
Kedves olvasóim tudják, hogy nem vagyok a kísérleti műhelyként fungáló, maximum 5 ételt kínáló újhullámos bisztrók és a csúcsgasztronómia feltétlen híve, nagyon kedvelem a hagyományos módon elkészített magyaros ételeket. A fenti történet esszenciája nem az, hogy "budai sznob menni fikázni tscharda" - szívesen beülök régi vágású vendéglőkbe és nagyon drukkolok annak, hogy eljöjjön az idő, amikor Budapesten újra több helyen lehet kapni jó pörköltet és halászlevet, mint jó rozé kacsamellet.
Tehát a hallével nem az volt a baj, hogy a finnyás Hapci kipakolta belőle a halat, még az se, hogy a pincér nem kérdezett semmit (bár ez utóbbi elég furcsa, ha egy nem kicsiny vendég az összes halat meghagyja). Hanem az a baj, hogy ezzel megint a jobb sorsra érdemes csárdákról gondol valaki rosszat, és esetleg örökre elmegy a kedve a halászlétől. És egyáltalán: botrány, hogy 2013-ban akadt még konyhafőnök/vendéglős, aki ezt az ehetetlen szart felszolgál(tat)ta a kedves vendégnek.
www.megyeri-csarda.hu
(látogatás időpontja: 2013. X. 25)
[Update: a csárda dolgozóitól kapott információk szerint bőrös pangasius nem kapható itthon, tehát a feltételezésem ("valószínűleg megjelent a tányéromban a mondai állat, a pangasius") valószínűleg téves.
Így a lében talált különös állagú halszelet tulajdonságai közül csak az tekinthető biztosnak, hogy gyomorforgatóan büdös volt.]
Bejegyzések
Tisztelt Hapci..!
VálaszTörlésNyilván törölni fogja a hozzászólásomat de az sem érdekel..Én 7éve dolgozom ebben az étteremben és a Gundel Károly vendéglátóipari iskolában végeztem.A hetekben gondolkodtam arról hogy ennyi év a szakmában
eltöltött idő után írok én is egy blogot pont az ilyen nagytudású,intelligens vendégekről mint maga.A napokban elindul a blog,ha gondolja átküldöm a címet.
Én nagy halászlé fogyasztó vagyok,de jobban jár ha leszedi ezt a részt mert saját magát járatja le,ugyanis a pengasius nem kapható Magyarországon bőrrel...ebből következik hogy maga pontyot evett ami látszik a képeken is..
A pontynak bárhova megy lesz rajta bőr..Ha nem szereti egyen harcsát,igaz az drágább..
De hálisten sokan elégedettek és nekünk ők a legfontosabbak.
Bolgár vendégünk sosem volt..a szögek pedig azért üresek mert a turisták és a magyar á la carte vendégek mindent visznek magukkal..minap egy porcelán baba tűnt el.Higgye el erről a vendéglátós oldalról is legalább ilyen sokat és szépet lehetne írni a vendégekről.
Írtak már sokmindent meg fognak is,de kritikákat attól vesszük szívesen akiknek van közük a vendéglátáshoz..
Süllő után lehet nem halászlét kellett volna ennije.A megyeri kehelynek semmi köze nincs a somlóihoz.Akkor úgy szerepelne az étlapon és nem mint megyeri kehely..
Javasolnám hogy abban a témában írjon blogot amihez ért!
Üdvözlettel
Mészáros Mirjam
Tisztelt Mészáros Mirjam!
TörlésMiért törölném a hozzászólását? Itt - szélsőséges politizálást leszámítva - nincs cenzúra.
Fogalmam sincs, lehet-e filén kívül más formában kapni pangasiust itthon, soha nem vettem még...
Vannak dolgok, amikhez vélhetően értek. A hal ezek közé tartozik. Több száz pontyot (döntően: Balaton) fogtam, pucoltam és ettem. Ez a rémség nem tűnt annak, de arról talán meggyőzhető vagyok, hogy a hal rossz minőségű vízből származott és/vagy romlott volt.
A hal bőre nem szokott zavarni, a szálkák sem.
A halászlevet nem süllő után kértem.
A megyeri kehely nevű édességük leginkább egy gombóc bolti fagylaltban és egy-két szem konzerv meggyben különbözik az átlag magyar somlóitól, elnézést, hogy ezt nem említettem.
Az ellopott cuccok szögeit húzzák ki!
Sok sikert kívánok a hülye vendégekről szóló blogjához, ez hiánypótló próbálkozás lesz a hazai blogvilágban és vendéglátásban.
Üdv.: Oláh Gábor
Mészáros Mirjamnak üzenném, hogy mint vendéglátós, a vendégtől vegye szívesen a kritikát, ne attól, akinek "van köze a vendéglátáshoz" - csak abból a rétegből nem élne meg. ;) Bár a reagálást tekintve a negatív kritikára, különösebben nem hiányozna, ha sehogy nem élne meg belőle, és tönkremenne. Én még élő embert nem láttam, aki dicsérte volna a Megyeri Csárdát, negatív kritikát annál többet hallottam, most sem hozták meg a kedvem a meglátogatására... Jelezném, én már láttam itthon bőrrel árult Pangasiust, bár valóban nem gyakori.
TörlésHapci: Pár évvel korábban kerül elő a téma, tudtam volna segíteni, tartottam én is otthon Pangasiust, bár egy kisebbre növő fajt, annak is fiatal példányát, de garantáltan nem hormonoztam és műtápoztam, és nem is szennyezett vízben tartottam. :) Megsüthettük volna...
Láttam már élő, 60-80 dekás pangasiust akváriumban, Olaszországban és itthon is, az egyik cikkemben fotót is találhatsz róla.
TörlésEgyszer ehetnénk együtt valahol, hogy legyen összehasonlítási alapom... annak nem örülnék, ha valamelyikünk konyhájában sütnénk meg... bár elég jó szagelszívónk van...
A pangasius vékony, fehér filé, takonyszerű állagáról lehet felismerni. A szaga inkább csatorna- mint iszapszag. (Mint mikor még dőlt a lé a főcsatornából az Erzsébet-híd budai oldala alatt...) Biztos van jobb minőségben is, de én még csak ilyet láttam. Nézd meg a metróban, mindig van :)
VálaszTörlésA megyeri blogot én is szeretném olvasni!
Filét látok sokfelé, eddig még nem éreztem, hogy önművelési célból vásárolnom kellene. A fenti hal szagkomponensei között szerepelt az általad említett bűz (az Ördögárok kanális egykori illata). Szerintem tükörpontynak ilyen vékony, egynemű szürke bőre és ilyen bukéja nem lehet.
TörlésHa M. Mirjam jelzi a blogja indulását, majd beszámolok róla, igazi kuriózum lesz.
Én pangasiust akkor vettem, amikor még nem volt téma, de már lehetett kapni, a többi halhoz képest feltűnően jó áron adták a Metróban. Nagyon óvatosan párolva is olyan lett, mint a lágy tojás, és hát elég "minerális" lett a szaga. Én akkor eldöntöttem, azért olcsó, mert szar, és többet nem vettem. Azután jöttek a német lelplező videók stb. Lehet, hogy valahol jót is nevelnek belőle, de hozzánk gondolom a német videóban is megörökített tenyészetekből jön.
TörlésSzegény pangasius egyébként egész jópofa hal (élőben).
TörlésMi egy viszonylag jónevű étteremben ismerkedtünk meg vele ("harcsanyárs"), sok éve. Kamilla úgy érezte, hogy romlott a harcsa, és megkóstoltatta velem is.
M. Mirjam megvédte a Cég becsületét! Tanulságos! Annak csak örülhetünk, hogy az étkek mellé apróbb szuveníreket is kapnak a szeretve tisztelt Vendégek. Bár azt nem tudom, hogy ilyen felfogással hogy maradtak még életben? Attól, hogy a Cég OK, még nem következik, hogy a halászlé is az! Megeshet, hogy a beszámoló fotói kissé célzatosak, de láttukra nem kezdenék még a kóstoláshoz sem. Egyébként, létezik ehető pangasius, és ehetetlen ponty!
VálaszTörlésMackóúr
Kedves Mackóúr, csak ez az egy fotó áll rendelkezésemre.
TörlésEhetetlen ponttyal eddig egyszer találkoztam, azt egy kedves barátom hozta a gyömrői tóról, ahol tésztagyári hulladékkal etetik őket. Olyan volt, mint egy nagy zsírpacni, majdnem lefolyt a vágódeszkáról.
Örömünkre van még olyan vendég aki szereti és visszajár.Nem is kevesen!!Hálistennek!!
VálaszTörlésRégen azt tanították hogy a vendégnek van mindig igaza...igen 20 éve amikor nem irogatni jöttek hanem enni.És mikor tényleg igazuk van! Ez nem az a z eset..Ráadásul egy októberi "látogatást"rak fel májusban..friss mindenesetre.
Sok jó és rossz kritikát is kaptunk amit jól viselünk és tanulunk is belőle ha arra érdemes a hozzászóló,de aki a pontyot pangasiusnak nézi...és ezt képpel illusztrálja is..az ki kell mondani nem biztos hogy érti a dolgát.
Legyen profi és hozzáértő úgy irogasson,ez az első hosszú évek során hogy valakinek visszaírtunk egyébként.
Ezt a szakmát állítólag eltörlik pár éven belül úgyhogy irogathattok bőven erről a témáról ami már már unalmas...Ja és örüljetek hogy nem villanyszerelő a szakács és nem autószerelő a felszolgáló mert ez lesz a trend és jó néhány helyen egy darabig majd valószínű működni is fog! Utána pedig kihal.
Fogalmatok sincsen milyen nehéz és fárasztó szakma amit állandóan lefikáztok,nyissatok egy éttermet hajrá!!De úgy hogy 5 éven túl is működjön!!
Cinikusok is lehettek hogy úgy töltitek unalmas napjaitokat hogy ételekről irogattok úgy hogy valószínű főzni sem tudtok.A halbeszerzés nem halásztól van,úgyhogy valószínű ugyanezt a pontyot eszik karácsonykor millióan otthon...és ebből főz a nagyi halászlevet..
De sok a vendéglátós és még több a borzalmas vendég úgyhogy lehet hogy nagyobb kuriózum lesz ahogy fogalmazol mivel étel,étterem kritikus oldal,blog van több ezer, hálisten nem a tiéd a legnézzetebb ezért nem is aggódunk :)
Van még az a normális étterembe járó ember akit nem Oláh Gábornak hívnak!
Szép napot!
Én speciel nem gondolom, hogy a vendégnek mindig igaza van. Azt gondolom helyette, hogy a kölcsönös tiszteletet meg kell adni egymásnak.
TörlésÚgy tűnik, nagy felháborodásában - a levélben reagáló tulajdonos úrhoz hasonlóan - elsiklott a hallé legfontosabb tulajdonsága mellett: a hal ehetetlenül büdös volt. Erősen reménykedem, hogy milliók nem ilyet esznek otthon karácsonykor...
Kedves Mirjam!
TörlésIgen, valóban nem könnyű szakma a szakácsé, sokat dolgozik nem igazán könnyű könnyű körülmények között, és az a fránya vendég még arra is képes, hogy jelezze, ha nem jó az étel. A rossz hír az, hogy a villanyszerelő és az autószerelő munkája sem könnyű, mégsem csinálnak mártírt magukból.
Nem húsz éve tanították azt, hogy a vendégnek mindig igaza van, annál ez a szabály néhány ezer hangyányit régebbi.
Hapci védeni próbálta a védhetetlent, a dolog iróniája, hogy ön vehemensen nekiugrik ennek a -jóindulatú- igyekezetnek, cáfolva, hogy a pangasius lenne a probléma, ezzel lényegében kijelentve, hogy a botrányos minőségű ponty volt büdös. Nos, ebben az esetben a szakács(ok) legalább legalább háromszor hibázott(tak), amikor átvették az árut, amikor főzni kezdtek belőle, és amikor kiengedték a konyhából a rossz ételt. A negyedik hiba pedig az, amit bocsánatkérés helyett itt ön elkövetett, védi a mundér nem létező becsületét.
Azért mindenképpen hálás vagyok, hogy a "vendéglátós" nicket csupa kisbetűvel írta, maradjon is ez így, nem lesz Önből Nemecsek.
Én üzemeltettem éttermet kicsit több mint 5 évig, írtak rólunk teljesen reális kritikát a rettegett Wittman fiúk, enyhén szólva is nevetségesnek tartom a teljesen elképesztő reakcióját.
Megjegyzem, ha oly nagy örömmel hozza fel a szerző bőrös pangasius tévedését, akkor ön, aki ennyire otthon van a halak terén, tudhatja, hogy nincs ma Magyarországon egyetlen olyan halgazdaság sem, amelyik önállóan emberek millióinak az asztalára biztosíthatná a karácsonyi halat.
Az viszont minden további nélkül megeshet, hogy becsúszik a jobb minőségű halak közé egy-két selejtes példány, ilyenkor egyszerűbb ezt elismerni, elnézést kérni és elfelejteni az ügyet, de nem annak tanulságait. Nagy hangon hőzöngeni viszont semmiképpen nem érdemes, erősen kontraproduktív tevékenység ez.
...ez a szabály egy hangyányit régebbi...
TörlésKedves logofet!Nekem ön is csak kicsi betű mivel nem vállalja az igazi nevét..Hapci merő jóindulat!Tényleg....Emailben közli hogy írt a csárdáról mert annyira nézett az oldala hogy másképp nem tudtuk volna meg soha hogy írt rólunk.....Kölcsönös tiszteletről beszél miközben cinikus és irónikus módon Ő kezdi el a pocskondiázást,mivel másként nem menne ez a blog.Biztos vendéglátót végzett hogy így ért hozzá...mi tanultuk ezt főiskolával együtt évekig ..és sem szerelek villanyt vagy cserélek gumit valamelyik műhelyben.,de ha néz politikát ezt a szakmát eltörlik majd úgyhogy lejhet még többet irgoatni erről csak az a baj hogy már unalmas és nem azért mert nem jót írtak,hanem amúgy is lerágott csont már ha tiszta jót olvasok akkor is.
TörlésGyxönyörűen foglmaz...berkaom én is a "millió "szót egy idézőjelbe,ha ez a legnagyobb próbléma.
Medve Úrtól még elnézést kértem volna de egy ilyen unatkozó kertészmérnöktől nem fogok,én sem írok a rózsákról blogot mert nem értek hozzá.Ennyi.Ha már ír valamit értsen hozzá!És ne utána javítsa ki.
Szép napot magának!
Ha igazán rossz halászlét akartok látni vagy enni rakpartot ajánlom,ott talán végig.
VálaszTörlésOtt a hal nem így néz ki hanem felismerhetetlen a nagyon sűrű lében.Én nem nagyon szeretem ha sűrű és megáll a kanál benne.Bár én amúgy is harcsa párti vagyok,mert a pontynak ha jó ha nem jó mindig van egyfajta illata,ha friss akkor is egyszóval "pontyszagú" és szálkás.
A képen nyilván hogy ponty van hiszen a pangat egyben nem árulják max a távol keleten, márpedig ez patkónak néz ki,nem szelet.
A szegedi tésztával...az az igazi.
"Rakparton végig" - mire gondolsz? Egy halas helyet ismerek a rakparton (Szegedi Halászcsárda), ott tényleg pempőszerű volt a halászlé utoljára (2012) és több más baj is volt vele és egyéb ételekkel.
TörlésNagy érdeklődéssel olvastam mind a beszámolót, mind pedig a hozzászólásokat. Hapci véleménye számomra messzemenően hiteles és irányadó, annál is inkább, hogy az esetek elsöprő többségében az Általa leírottak megegyeznek a saját tapasztalataimmal. Amikor meg nem, az bőven betudható a vendéglők teljesítményingadozásának. Többek között azt is értékelem a szerzőnél, hogy nem kritizálja élből a csárda-vonalat, miközben látszik, hogy szereti a színvonalas, korszerű bisztrókonyhát is. A Megyeri csárdát e szöveg dacára is kipróbálnám - minden helyre bemegyek a Pléh csárdától a Costesig - lehet, hogy egyszerűen sokat állt a hal (mely a fotó alapján egyértelműen nem pangasius) a hűtőben a szakács meg úgy gondolta, hogy a hőkezelés elveszi majd az állott a szagát. Jómagam is jártam egyszer úgy, hogy büdös harcsát raktak a halászlébe, s meg sem főzték rendesen. A tulajdonos pedig jobb lenne, ha olvasgatna pár bejegyzést a blogról, s akkor látná, hogy kifejezetten jóindulatú és objektivitásra törekvő kritikussal áll szemben.
VálaszTörlésA pangasiusról: igencsak meglepődtem, hogy halismerő és halevő emberként Hapci nem látta rögtön, hogy ez nem pangasius. E hal talán a legkönnyebben beazonosítható az összes között, már a formája, kinézete alapján is. Ehhez még hozzájön a jellegzetes állag, íz és szag, mely egy jóbarátom találó asszociációja alapján rántottára emlékeztet. Tapasztalataim alapján az ország észak-keleti részében a legelterjedtebb a harcsa pangasiussal való hamisítása, de találkoztam vele sok helyen Budapesten, Soltvadkerten, Debrecenben, Móron, Karcagon (bio étteremben!!!), Domaszéken, Baján, Szegeden, hogy csak azokat említsem, melyek hirtelen eszembe jutnak.
VálaszTörlésSose állítottam, hogy tévedhetetlen volnék, viszont remélhetőleg valóban jóindulatú vagyok az éttermi beszámolóimban. :)
TörlésMivel általam eddig látott pontyra legfeljebb körvonalában hasonlított a hal, erre sikerült következtetni. Azért hozzáteszem, hogy pontyot nem csak étteremben szoktam látni, hanem a horgon is, valamint ezeket (500+ darab) megpucoltam és részben meg is ettem, tehát ha egy (tükör)pontyot nem ismerek fel, vélhetően nem csak bennem van hiba, hanem a pontyban is.
Atttól ne várjuk sokat, aki az ennie szót, ENNIJE formájában használja: se halászlevet, se szögek kivételét a falból, se vegetamentes húsleveset... El tudom képzelni, ahogy azt mondják a konyhán az ötnapos pontyszeletre, amit két penészes kaszinótojás és egy savanyú sonkatekercs közül vettek ki a hűtőből, hogy "mossátok le jól és forraljátok jól föl a lében"... Drámatagozat... :(
VálaszTörlésLáttam néhány nagyon híres magyar szakács fogalmazását, szóval ezért nem bántanám M. Mirjamot.
TörlésViszont azt nehezen tudom elképzelni, hogy ne látná, milyen "igényesség" van azon a konyhán, ahol dolgozik...
Kedves Geri!Örülök hogy van egy második Grétsynk!
TörlésElnézést hogy hibáztam és bántja a kicsi szemed!Tőled ezért elnézést kérek de Hapcitól továbbra sem fogok.A konyha igényes és ma is ezer á la carte volt. (jól írtam?csak mert franciául tanultam..)
Mi dolgozunk és nem érünk rá mindig visszairogatni nekem is ez az utolsó!
Szép napot!
Te biztos nem hibáztál még írásban mivel újságíró vagy...láttam már több újságban is elírást ez még nem minősít egy embert...szerintem,de ez az írás meg Téged minősít.
TörlésÉs végül Kedves Hapcinak!
VálaszTörlésÉn nem növelem tovább az oldal nézettségét hogy még reklmázoni is tudjon rajta.
Az a baj hogy itt úgyis mindenki tökéletes ! A kölcsönös tiszteletet adjuk meg ez így van,de ezt nem mi kezdtük...hanem maga úgy hogy emailben közölte "írtam az étteremről"..nyilván azért hogy belőlünk is kihozza a rosszat és a felháborodást és mindenki ezt olvassa.Hát bejött!De mint írtam mennem kell mert tele van az étterem!
Szép napot!További jó blogozást!
Kedves Mirjam!
TörlésÚgy tűnik, kissé el van tévedve, ezért leírok/megismétlek pár egyszerű tényt.
(1) A hal ehetetlen volt.
(2) Ehhez a helyszínen meglehetősen jóindulatúan viszonyultam: kipakoltam egy tányérra és vártam, hogy a pincér megkérdezze, mi volt a baj.
(3) Ha írok egy étteremről és fellelhető a mailcíme, az írás linkjét megküldöm az érintett helynek. Nem a "felháborodásukat" óhajtom kiváltani és eddig még nem is háborodott fel senki.
(4) Nem derült ki, milyen pozícióból védi itt a csárdát, de a "felháborodása" enyhén szólva röhejes.
(5) Ez egy hobbiblog, a saját cégem reklámján kívül reklám itt nincs és nem is lesz.
(6) Rengeteg pontyot pucoltam és élő pangasiust is láttam már.
(7) Érdemes lenne nagyobb figyelemmel kísérni a beszerzett hal állapotát és útját a vendégek tányérjáig, ugyanis a fentihez hasonló esetből ezen írásnál nagyobb problémájuk is lehet a jövőben.
A büdös halról egy régi vicc jut eszembe. Vendégúr reklamál a felszolgáló kisasszonynál:
Törlés-"Ennek a kávénak p××× szaga van!"
-"Kedves vendégúr, fogja a csészét a másik kezébe!"
Mackóúr
Ez a Mirjam meg a tulaj kezdenek engem emlékeztetni a Gordon Ramsay-féle ominőzus párra... :)
VálaszTörlésÉn amúgy Veled ellentétben be nem teszem a lábam semmilyen csárda nevű helyre, a legutolsó próbálkozásom jópár éve a híres Tenkes volt... az egyneművé szétfőtt trutymó állagban felszolgált gulyásleves után szent esküt tettem, hogy soha többé.
Üdv, Caipi
Pechemre én kedvelem a (jó) csárdákat. A Kígyósiban és a battai Harcsában kifejezetten jókat ettünk pár hete is.
TörlésHát örülök, ha ezek szerint van jó is.... bár engem sajnos a kulacsos-hímzéses-magyarosch miliő is külön taszít.
TörlésA jó csárdákban általában a magyarosch miliő is visszafogott, nem turistaetetés a fő profiljuk. Fővárosi jó étteremhez viszonyítva persze hosszú az étlap és találhatsz alaki problémát (a másik battai (dunafüredi) csárdában pl. menzai szintű az evőeszköz), de az ilyesmi engem nem különösebben zavar.
TörlésMindenkinek szeretettel ajánlom a bozsoki szőlőhegyen található Határmenti Vígadó-t.
TörlésHallottam már hírét, talán augusztus közepén eljutok oda (akkor egy szombathelyi rendezvényen kiállítok 2 napig).
Törlés