Da Lello - a középszer hatalma

A Márvány utcai Da Lello a legrégebbi olasz éttermek közé tartozik Budapesten, faszenes pizzasütő kemence talán itt épült először. A kopasz olasz tulajdonos gyakorta üldögélt a dohányzó rész szélső asztalánál. Aztán megkavarodott a világ a XI-XII. kerületi ristoranték-pizzériák körül: a kopasz úr a Karolina-Vincellér sarkon levő Da Wallyba tette át székhelyét és átkeresztelte Da Raffaellóra (majd meghalt, isten nyugosztalja!), a Da Wally pedig 2008-ban Kelenföldre költözött. Utóbb nyílt egy Lello a MOM plázában is, fogalmam sincs, jelenleg ki a tulajdonos.


A Da Lello soha nem a gourmet igények kielégítésére törekedett, házi tésztakészítéssel nem bíbelődtek, a pizzát viszont kiszámíthatóan rendes minőségben sütötték. Több rémes felszolgálóval is találkoztam a cégnél, mostanában konszolidálódott a helyzet. A belteret a másik egység mintájára kicsinosították-téglázták.


Ősszel Kamillával jártunk a Lellóban, majd egyedül is vacsoráltam egyszer.
A paradicsomleves (750 Ft) szép nagy adag, novemberben jól esett a kinti rettenetes hideg után. A négysajtos gnocchi (1850 Ft) rengeteg tejszínt tartalmazó, jellegtelen mártásban úszik.


A húsos lasagne (1650 Ft) tésztája annyira puha, hogy állagában alig tér el a tölteléktől. Biztos van, aki így szereti. A töltelék nem különül húsos ragura és besamelre, homogén rózsaszín krém található a tésztalapok között. Találkoztam már mélyhűtött ipari gyártmánnyal, ami nagyobb élvezetet okozott... csak az összetevőket nem szabad evés előtt elolvasni...


A pizza a hely ütőkártyája lehetne. A fővárosi átlagot most is meghaladja, de teljesen elégedettek nem vagyunk. A siciliana pizza (hagyma, olíva, ringli, 1870 Ft) tésztája - a karimát leszámítva - nyúlós, süthették volna még. Egyedinek gondolom a problémát, aztán körülkémlelek és látom, a szomszédos asztalon még halványabb pizzák landolnak. Az ára az étlap szerint kevesebb lenne, de felszámoltak egy adag extra feltétet, amit nem kértem és nem is található rajta.
Ha a tészta vagy pizza nem nyűgözött le, a desszertben felesleges reménykedni: hosszú "ismeretségünk" alatt élvezetes desszertet nem fogyasztottam a Lellóban. A tiramisut évekkel ezelőtt többször kóstoltam, látványa nem vonz. A profiterol (760 Ft) külső kakaós krémje és a benne található fehér ragacs egyaránt íztelen. Talán ipari termék, talán helyben csinálják, végülis mindegy. Erősen elszomorít viszont, hogy nyilván sokan azt gondolják, ez a profiterol, mert csak ilyennel találkoztak. Legutóbb a csokiforgácsokkal burkolt mascarponés piskótagolyókkal (760 Ft) próbálkoztam, de az is csak a fölös kalóriákat gyarapította idomtalan testemben...
A fentiek ellenére a Da Lello aránylag népszerű, pár asztalnál mindig ülnek, időnként szinte telt ház van. Ha ez a konyhai produkció elég a gazdasági sikerhez, tényleg nem érdemes jobban strapálni magukat.

Konyha: 4.5 (átlagos)
Árszint: 3 (középkategória)
Ár/érték: 1.5 (néha ki lehet próbálni)
www.dalello.hu/dalello.html
(látogatás időpontja: 2011. XI. 18, 2012. V. 21)

11 megjegyzés:

  1. ...A fentiek ellenére a Da Lello aránylag népszerű...
    Az igénytelenség újratermeli önmagát (mondhatnám igénytelenséget szül)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gyakran járunk olasz helyekre... a Lello van hozzánk legközelebb, de ritkán jut eszembe... pedig jó lenne nem Pestre vagy éppen Kelenföldre átautózni egy tésztáért...

      Törlés
  2. Döbbenet, hogy Budán nincs megfelelő olasz. Pedig minden második helyen sütnek pizzát, vagy "pizzát".

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Buda = Belső-Buda ebben a kontextusban. :)

      Törlés
    2. Jó/élvezhető pizza van pár helyen (Porcellino Grasso, Da Raffaello) illetve azért itt is. Leginkább azt nem értem, a néhány olasz alapédességet - a drága csúcséttermeket leszámítva - miért nem képesek tisztességesen megcsinálni, uram bocsá', valami egyedi desszertet készíteni.

      Törlés
    3. Na, olasz hely és desszert témában épp nemrég találkoztam a "csúccsal". Mégpedig az oly sokat emlegetett Mauróban, Zamárdiban. Oké, én vagyok a hülye nyilván, gyanús lehetett volna, milyen giccsesek a desszertek a képen (eleve, hogy kép van), meg az egész túl "profin" volt összeállítva. A desszertlapon kis tálkában pofás krémes desszert látszott, a felirat alapján "Mascarpone és zabaione krém kávélikőrrel átitatott piskótával" - ami azért így barátságosan hangzik, és nem is tűnik túl komplikáltnak, otthon kb. 20 perc az összedobása, gondoltam csak nem rontják el itt sem. Nos, a fagyos förmedvény, amit kihoztak, valami boltokban kapható ipari szemét volt, tele aromákkal, tartósítóval, akármivel (ott volt a tálka alján az összetevőlista, még csak át sem szedték tányérra, csak letépték a fedelét). Még az sem sikerült, hogy szobahőmérsékleten tálalják, ahhoz is dilettánsak voltak, szerintem egyenesen a fagyasztóból szedték ki, ahová gondolom betáraztak egy nagyobb adagot. Haverom egyébként Auchanban látta ugyanezt kb. 300-ért (az is túl sok érte), itt meg 690 volt. Amúgy olasz létükre nekem kellett felvilágosítanom őket, hogy a Pizza Margherita összetevői közt ott van a bazsalikom is, amit így végül rá is tettek - 350 forintos felárért. Szóval soha többet oda, de még az ismerőseimet is lebeszélem róla.

      Törlés
    4. Nem olvasod eleget a nagyszerű Hapci étteremajánló pontját. :D
      Ott le van írva, hogy a Mauróban az édességek ipariak.
      A Mauro tulajdonosa elég komoly importőr, Zamárdiban van egy nagy raktára. A Balaton környékén és Budapesten is számos helyen találkozhatsz általa forgalmazott mélyhűtött desszertekkel. Némelyik bőven élvezhető minőségű, ha szakszerűen engedik ki.
      Számomra elfogadható olasz helyet viszont nem ismerek a Balaton mellett...

      Törlés
    5. Egy pillanatig nem zavar, hogy importálja a cuccot, azt tartom gerinctelenségnek, hogy felrakja úgy az étlapra, hogy nem jelzi, ez ipari szemét, sőt kifejezetten azt a látszatot kelti, mintha az étterem desszertje lenne. Mondjuk én azzal is megelégednék a Balaton környékén, ha elfogadható halsütödékkel és bisztrókkal lehetne könnyedén találkozni, és nem lenne lutri (persze van már néhány, de messze nem elég) - most körbebicikliztük a Balatont, és elég csapnivalóak voltak gasztronómiai szempontból a tapasztalatok (persze nem arról szólt a dolog).

      Törlés
    6. Engem még ez se háborít fel, csak legalább azt a keveset (kiengedés), amit maguk csinálnak, jól csinálnák.
      Btw, azt szokták jelezni valahol, hogy a profiterol ipari? Húsz olasz helyből talán egy készíti maga a profiterolt, és ezzel még roppant jóindulatúan saccoltam.

      Törlés
    7. Oké, jogos, de a zöm legalább jó eséllyel vendéglátás számára készített változatot használ és normálisan kitálalja, a megfelelő hőfokokat figyelembe véve (persze ettől még nyilván szar marad :)), de ez a pofátlanság, hogy egy szupermarketes vacakról leszedik a fóliát, és tesznek mellé egy kanalat, és ez az "éttermi desszert", ráadásul háromszoros áron, és fagyottan - ez azért ritka nagy gáz. Ez olyan, mintha kiírnám az éttermemben, hogy túródesszert csokoládéval, és eléd tennék egy Piros Pöttyös túrórudit. Négyszázért.

      Törlés
    8. Az tényleg gáz, ha pont ugyanaz a cucc kapható a szupermarketben is.

      Törlés