Törpincs és Bagira

Mirci szeptember elsején hagyott itt minket. Szeptember 27-én lett új cicánk, majd hamarosan még egy.

Törpincs a szüleim kertjében "termett", két testvérével egyetemben, ő volt a legkisebb és legbájosabb.

Amikor szeptember végén hazajöttünk Isztriáról, az egyik kiscica már eltűnt, a maradék kettőt pedig az anyjuk meglehetős vehemenciával próbálta leválasztani. Cselekedni kellett...

Az érdekesen cirmos mintázatú kis jövevény aránylag gyorsan megszokott nálunk, fekete testvérkéjét közben a kertben etetgettük. Október közepén az őszi nyár helyett hirtelen hűvösebbre fordult az idő, Bagira szemlátomást szeretett volna állandó pártfogót találni magának. Szinte egész nap a ház körül mászkált, etetéskor pedig dorombolva Kamilla ölébe ült. Végül aztán kitört rajta is a macskanátha, ezt már nem nézhettük tétlenül...

Kisebb testvére nem fogadta túl kedvesen, de 4-5 nap után csillapodott a macskabalhé, ritkultak a fújások, egyre barátságosabban birkóztak egymással. A birkózás most is legkedvesebb ténykedésük, közben sajnos néha felborítanak ezt-azt, reggel pedig igyekeznek korán felkelteni minket.

A hiperaktív Törpe csak másfélszeresére gyarapodott a befogadás óta, Bagirával viszont észnél kell lenni, mivel hajlamos lenne sumós testalkatot kifejleszteni...