Talán az ár teszi, talán az új Michelin-csillag, talán a szeptemberi időpont, mindenesetre itt többen vannak, mint a csillagos és a csillag nélküli konkurenciánál; a külső teremben szolid félház van. Az Onyx bőséges választékot kínál ebédre, a kifejezetten ebédre komponált ételeket minden műfajban kiegészítik az á la carte étlap 1-2 feláras fogásával. Ezekkel azért érdemes csínján bánni, hiszen ha netán mindenből ilyet választunk, az aránylag visszafogott ár (3990 Ft + 15% szervizdíj/3 fogás) ital nélkül is 10000 Ft fölé kúszhat.
Friss és változatos pékáruk érkeznek kiváló vajjal, majd az első fogások. Ehran könnyít a pénztárcáján, feláras fogást választott (tonhal: pácolt, sült és tatár, yuzuval és ananásszal, + 2400 Ft). A tonhal 3 formában jelenik meg a tányéron, mindegyik tökéletes a maga nemében, a sült például csak hangyányit van megsütve. Az étel nagyon szép is a hosszúkás tányéron sorba rendezett, különféle tónusú vörös haldarabokkal és sárga zselékkel (sajna, a fotót elb*sztam). A leves (csicsókakrémleves marinált tőkehallal) se hagy maga után kívánnivalót, a koncentrált csicsókaíz és az édeskés-füstös hal összjátéka egész más dimenziókba repíti a krémlevest, mint a városban elterjedt "tejszínkrémlevesek". Nem tudom nem észrevenni, az adag aránylag normális, nem gyűszűnyi, ami nálam fontos szempont.
Főételből testvériesen megosztozunk a standard tételeken: 2-2 stefániát (glaszírozott marhastefánia narancsos répával, pirított gombákkal) és nyulat (házinyúlgerinc céklapürével, lencsesalátával) eszünk. A húsokat ideálisan készítették el, szaftosak, omlósak és elégséges méretűek; a nyúl mellett a remek céklapürén és lencsén kívül intenzív ízű répapüré is található. Ki vagyok én, hogy kritizáljak egy csillagos helyet, azért a stefániáról eszembe jut valami: a hús alatt megbúvó finom, miniatűr gombácskák és répácskák nekem nem adnak elégséges kíséretet, érdemes lett volna a tányérra tenni még valamit.
A desszertnél nem tudok ellenállni a somlói XXI. század (+ 1000 Ft) nevű modern klasszikusnak. Erről nem akarok sokat mondani, az egyik legjobb desszert Budapesten és/vagy a praxisomban. Meg tudnék belőle enni még egy pohárral, de megtartóztatom magam. :)
A másik édesség (vaníliás krémes sós karamellfagylalttal) is annyira jó, hogy szinte kár költeni a feláras somlóira. Ez a desszert a tavaszi versenygálán megismert reform Esterházyra hajaz küllemében és kiegészítő elemében egyaránt.
Az Onyx ebédjét (ellentétben a Costesével) könnyebb értékelni jól-rosszul kitalált pontozásom szerint, mivel itt nincs annyi extra, cserében az ár jóval kedvezőbb. Az ételek minősége "természetesen" kifogástalan, és láthatóan törekszenek a nem kizárólag gasztronómiai élményeket kereső vendégkör profán éhségcsillapítási igényének kielégítésére is. Milyen kár, hogy nem egy közeli bankban dolgozom, bruttó másfél millás fizetéssel...
Ebédmenü minősége (1-10): 8 (konyha: 5, adag: 1.5, választék: 1, bónusz: 0.5)
Árszint: 5 (drága)
Ár/érték: 1.6 (néha ki lehet próbálni)
www.onyxrestaurant.hu
(látogatás időpontja: 2011. IX. 16)
Bejegyzések
Csak ismételni tudom magam, a beszámoló korrekt. Valahol erre is számítottam. Az ebéd felárakat nézve, nekem, magasnak tűnik, a somlóinál meg kifejezetten az. Na persze ha a bankban együtt dolgoznánk és én is másfél milláért :-).....
VálaszTörlésA tonhalas előétel az étlapon 3800 Ft...
VálaszTörlésA feláras tételek számomra a Csalogány 26-ban a legaranyosabbak, ott ugyanis a feláras főétel gyakran önmagában is jóval drágább (3-5000 Ft), mint az egész ebéd.
Akkor a könyvelőjük úgy van a számokkal mint Matolcsy úr,......... nem igazán érdeklik.
VálaszTörlés