Elég gyakran járok étterembe ebédelni, ezért töprengek rajta darab ideje, hogy kicsiny blogom étteremértékelő részét érdemes lenne kiegészíteni az ebédmenük elkülönített értékelésével. A kedvezményes ebédmenü külön műfaj: van olyan hely, ahol fontosnak gondolják, máshol vélhetően kényszerből csinálják, egyes jó éttermek pedig nem vesződnek vele. Ennek megfelelően nem feltétlen ad azonos képet a helyről, mint az á la carte fogyasztás.
Az alábbiakban kísérletet teszek egy kisebb skálán mozgó, de végeredményében a szokásossal azonos pontozási módszer kialakítására az ebédmenük számára. Holnap következik a puding próbája, egy rövid írás és egy új rovat formájában.
Minőség (1-10):
● Konyha (1-5):
1-1.5 : rossz (gyenge menza szint: ócska alapanyagok, trehány kivitel)
2-2.5 : átlag (kifőzde szint: tucatételek közepes minőségben)
3-3.5 : jó (némi fantázia, rendes alapanyagok és kivitel)
4-4.5 : kiváló (kreativitás, drága alapanyagok is előfordulnak)
5 : hibátlan (az ebédmenü korlátait értve nincs mibe belekötni)
● Adag (1-3):
1-1.5: kicsi
2-2.5: közepes
3: nagy
● Választék (0-1):
0: semmi
0.5: minimális
1: minden kategóriában van választási lehetőség
● Bónusz (házikenyér, szódavíz/ásványvíz, olcsó és iható bor) (0-1):
0: semmi
0.5: egy a háromból
1: legalább kettő a háromból
Árszint (1-6):
1-1.5 : olcsó
2-2.5 : alsó középkategória
3-3.5 : középkategória
4-4.5 : felső középkategória
5-5.5: drága
6: nagyon drága
Ár/érték (=minőség/árszint):
-1.2 : felejtsük el örökre
1.3-1.7: néha ki lehet próbálni
1.8-2.2 : minőséggel arányos árak
2.3-2.7 : simán lehetne drágább is
2.8- : kihagyhatatlan
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
mi ebben a ragu? elírás, gondolom.
VálaszTörlésVoltak erősebben megpirított pici húsdarabkák is a gnocchi között, nem túl feltűnő a fotón.
VálaszTörlés