Madárkák az erkélyünkön II. - rozsdafarkú

Hatalmas erkélyünk van, ami a növények mellett madarak megtelepítésére is lehetőséget ad. Kamilla 2008-ban vásárolt cinkeodút a Magyar Madártani Egyesülettől és a következő tavaszon már benne csiviteltek a kicsi széncinkék. Egy évvel később kétszer is költöttek, viszont utána a környező fákon továbbra is nagy számban látható cinkék érdeklődése az odú iránt megcsappant. Időközben Kamilla beszerzett egy rozsdafarkúaknak szánt széles szájú (C-típusú) odút, szintén az egyesülettől, amit az erkély ellenkező végében szereltünk fel a falra. Vártuk, hogy a reszelős hangjukat a háztetőn rendszeresen hallató házi rozsdafarkúak (Phoenicurus ochruros) felfigyeljenek rá.

Az odú sajnos éveken át üresen árválkodott, míg végre idén elkezdtek szemezni vele az erkélyünk előtti akácon rendszeresen matató házi rozsdafarkúak. Ki-be repkedtek az odúba, de a rozsdafarkú jóval félősebb, mint a cinkék, a fészekrakás jeleit például egyáltalán nem láttuk. Viszont idővel a pár tagjai rovarokkal-lárvákkal a csőrükben érkeztek, kikeltek a fiókák.

Láttam már jóval barátságosabb rozsdafarkút (Balatonszárszón) nem is egyet, de ez a két madár ideges csettegéssel-kattogással jelezte, hogy nem szeretnék fotóztatni magukat - amikor az erkélyen leselkedtünk, nem is repültek be az odúba. Így nem erőltettük a dolgot, csak néhány, nem túl jó minőségű képet sikerült készíteni.

De nem is a kép a lényeg, hanem a bájos madárkák szaporítása.