Jeltelen sírban - 2013 veszteségei

2013-ban is számos budapesti étterem húzta le a rolót, sajnos néhány igen jó és/vagy számomra különösen kedves is akadt köztük.

Velencei borjúmáj (új Arcade Bistro, Budapest)

Ha az abszolút minőséget nézzük, a legnagyobb veszteség valószínűleg a Michelin Bib Gourmand minősítéssel rendelkező Arcade Bistro tavaszi bezárása volt. Öröm az ürömben, hogy a bezárás átmenetinek bizonyult, őszre az Arcade feltámadt poraiból. A Vidák Zoltán (korábban: Rókusfalvy Fogadó) által irányított konyhai stáb más irányt követ, mint Fazekas László séf és csapata, de a hely most is látogatásra érdemes és az árak a korábbiaknál mérsékeltebbek (tapasztalatainkról hamarosan beszámolok!).

Somlói galuska (Atakám, Budapest)

A bezárt éttermek közül az Atakámot látogattuk leggyakrabban, főleg ebédidőben. Tavaly - a kiváló ebédmenü árának radikális emelése és édesapám betegsége miatt - látogatásaink meggyérültek, majd elmaradtak, de remélhetőleg nem mi mértük a döntő csapást a viszonylag népszerűnek tűnő, számos ételt példaszerűen készítő bisztróra.

Bazsalikomos nyelvhaltekercs grillezett zöldségekkel (Curia Bisztró, Budapest)

Parajos-ricottás cannelloni (Curia Bisztró, Budapest)

Coq au vin (Curia Bisztró, Budapest)

Leveles tészta karamellizált almával (Curia Bisztró, Budapest)

Magas színvonalat vitt az igen rövid életű Curia Bisztró is, ami Kovács Antal sommelier gyorsan bedőlt Curia Vendéglőjét követte a Curia utca sarkán. Talán a Ferenciek tere építési területének közelsége szerepet játszott a Papp János konyhafőnökségével 3 hónapig visszhangtalanul működő bisztró megszűnésében, bár valószínűleg fontosabb az ingatlan szinte belakhatatlanul nagy mérete és az ehhez társuló, vélhetően horrorisztikus bérleti díj. A bérleti díj egyre nagyobb gondot okoz, az ingatlanok tulajdonosai mintha nem akarnák tudomásul venni, hogy nem lehet ugyanazt kitermelni egy vállalkozásból, mint a dübörgős években.

Tarja kelraguval, dijoni mustáros burgonyapürével (Boryou, Budapest)

Ősz végén elesett a Retek utcai tágas pincében februárban nyílt Boryou Borbár & Bisztró. Úgy tűnik, nem elég a tartós sikerhez, ha pár hónap alatt összegyűlik 2000+ faszbuk-követő, valamint Magyarósi Csaba Index-főoldalas ömlengést ír a helyről. Jóravaló gasztrovállalkozásnak tűnt a Boryou, de az egyszeri látogatásomkor elém tett főétel mennyiségén meglepődtem, nem pozitívan.

Tonhalas-hagymás pizza (Da Wally, Budapest)

A bezárási hullám elérte az olasz vendéglőket, ma már pizzériát nyitni se feltétlen sikerre ítélt történet. Nekem különösen fájdalmas volt a Da Wally bezárása, itt lehetett talán legolcsóbban jól elkészített pizzához jutni Budán a lakhelyünk relatív közelségében. Nyár végén a pakolászó olasz tulajdonos hölgy a honvágyára hivatkozott a bezárás okaként, de óriási siker esetén még biztos lehúzott volna pár évet Magyarországon - az utolsó hónapokban néhányszor már este 9 körül zárva találtam a Wallyt, mivel vendég híján egyszerűen hazamentek a stáb tagjai.

Tiramisu (Metro Bistro, Budapest)

A Da Wally helyén pár hónap pauza után egy kedves ismerősöm nyitott éttermet tésztás-grilles kínálattal. Őt a Bikás park étterméből üldözte el az önkormányzat, de az Etele tér sarkán sem sikerült megtelepednie, 3 hónapnyi erőfeszítés után bezárta a Metro Bistrót.

Zöldséges-csirkés rizottó paradicsommártással (Giusto, Budapest)

Megszűnt az Allee aljában levő, rám különösebb vonzerőt nem gyakorló AlDente, a Duna túlpartján, csodás Nemzeti Színházunk közelében pedig még mindig a szeptember 2-i, felújítást követő nyitást hirdeti a honlapján a Giusto. Gyanúsan hosszú ideje van átépítés miatt zárva a Bajcsyn az Il Basilico...

Bottega Della Famiglia (Budapest)

Itt térnék ki a címhez kapcsolódó gondolatra: az éttermek általában és szerencsére nem a tulajdonos, az üzletvezető és a konyhafőnök együttes, hirtelen halálával szűnnek meg, tehát nem értem, miért nem veszik sehol a fáradságot arra, hogy a honlapon vagy a faszbukoldalon tájékoztassák a nagyérdeműt a bezárásról. Mi több, esetleg megköszönjék eddigi érdeklődését.

Lazac grillezett zöldségekkel (Bottega Della Famiglia, Budapest)

Ez utóbbi kitétel alól kivétel Budapest egyik legkülönösebb (ex)étterme, a Bottega Della Famiglia. A "titkos olasz"-ként emlegetett, PM melletti utcácskában elhunyt hely ugyanis nem rendelkezett se honlappal, se faszbuk-lájkgyűjteménnyel, még csak portállal se - afféle hobbinak tűnő vállalkozásként éldegélt pár évig. Jó és házias konyhájának híre szájról szájra terjedt, amennyire terjedt.

Rigatoni amatriciana (Bottega Della Famiglia, Budapest)

A korpulens séf azóta híreim szerint dolgozott a Divin Porcello sonkabárban, majd újabban Budára költözött és a Szépvölgyi út aljában levő Oceans 21 nevű halétterem séfje lett. A hely dizájnja és marketing stratégiája pont ellentétes a Bottegáéval... bevallom, nekem az tetszett jobban, de Alessandro Manfredini aligha felejtett el főzni és kedélyesen megbeszélni a vendégekkel, hogy mit óhajtanak.