Erm's - csülök, blues és bú

A hosszú hétvégén a Pilisben, Dömörkapu környékén kirándultunk Kamillával (egy említésre méltó dolog történt, láttunk kövi csíkot a Bükkös patakban). Megéheztünk, természetesen. Elkezdtem keresgélni a memóriámban, hol költsük el estebédünket. A Kisrigóba nem hazafelé kellett volna indulni, a Kereskedőházba talán illetlenség beülni ilyen öltözetben (bár volt nálam váltás gatya végszükség esetére), az általam ismert további szentendrei helyek pedig nem tűntek túl vonzónak. Ekkor eszembe jutott az Erm's, amiről Mirelle-nél olvastam jókat (és a Vendonon egy PR-cikket)...

Az Erm's szlogenje "csülök és jazz". Mindkettőt szeretjük, én különösen. A vendéglő beltere barátságos, világháború előtti relikviákkal és képekkel díszített. Kellemes zene szól, ízléses hangerővel. Éppen nem jazz, hanem blues, de így is jó.
Lélekmelegítő Unicumot, szénsavas vizet és őszilevet kérünk először. Őszilé nincs, így kivételesen narancslevet iszom. A szimpatikusan visszafogott terjedelmű, kissé eklektikus étlapon a csülkös-házias vonal dominál, némi pizzával kiegészítve.

Nem kedvelem a cipóban való tálalást, így a fokhagymakrémlevest (750 Ft) cipó nélkül kérem. Ritkán fordul elő, hogy egy étteremtől már az első fogás látványa elveszi a kedvem, itt sajnos ez történik. A leves pudingként reng a tányérban, a teteje diszkréten bebőrösödve. Nem vagyok a - visszafogott - lisztes sűrítés ellensége, de ez a cucc kiveri a biztosítékot nálam; inkább csak érdeklődésből eszem meg egy részét a jókora adagnak, így kiderül, a fokhagyma nem teng túl benne. Kamilla csülkös bablevese (950 Ft) csinos, fedeles csuporban érkezik. Aránylag kevés bab került bele és a tartalma egyébként sincs versenyben az otthoni, csipetkés verzióval, de ezt nem is várjuk. A lé erősen savanykás (valószínűleg csak az ecet szaladt meg a konyhán).

A hely vezérmotívuma a csülök, ezért főételnek juhtúrós-csülkös sztrapacskát (1470 Ft) kértem. Bár melegítőnadrágban és az első szerelmem által kötött 20+ esztendős mellényben vagyok, eluralkodik rajtam a "randa fővárosi finnya vagyok" érzés. Vagyis a sztrapacska se tetszik, ezzel Ermsék nem rúgnának labdába Esztergomtól északra. Hiányzik az intenzív juhtúróíz, a tészta darabjai túlzottan nagyok, az egyébként kellemes csülök pedig foszladékként szövi be a tányért. A fő pozitívum az adag mérete, bár én sokallom, biztos van, aki örül neki. Közben Kamilla már a desszertnél tart. A kétemberes méretű serpenyős császármorzsa (990 Ft) az ebédünk legsikerültebb tétele (és öröm, hogy valahol tartanak ilyesmit). Az apróbb problémák listája: a darabos gyümölcsöntet lehetne több, a tészta lazább-szaftosabb, és egy picit lepiríthatták volna, ha már serpenyőben tálalják. Besegítek Kamillának, így is marad a serpenyőben egy átlagos étvágyú hajléktalannak bőségesen elegendő adag utánunk...
A fentiek egy espressóval kiegészítve 5600 forintba kerülnek. Az ételek mennyiségét illetően ez kedvező ajánlat, a minőséggel kapcsolatban meg az a helyzet, hogy egyelőre nem leszünk törzsvendégek. Eszembe jut valami a kiszolgálással kapcsolatban is: ha minden tányéron marad étel, én megkérdezném, mi az oka...

Utóirat: megnéztem az Erm's honlapját. Úgy tűnik, mostanában csökkentették az árakat, több ételért 15-20%-kal kevesebbet fizettünk (pl. császármorzsa 1200 Ft helyett 950), mint ami a honlapon november 1-jén még látható volt.

Konyha: 4.5 (átlagos)
Árszint: 2.5 (alsó középkategória)
Ár/érték: 1.8 (minőséggel arányos árak)
www.erms.hu
(látogatás időpontja: 2011. X. 30)