Szeretem a régi, vastag falú, zegzugos épületeket, ezt ráadásul nagyon csinosan berendezte a házigazda és csapata. Kamilla kissé átfázott, kér egy bodzapálinkát. Én nem borozhatok az autó miatt, a pincér házi szörpöket ajánl, a csipkebogyót választom. Kis csuporban kapok decinyi szörpöt és kihoznak mellé egy üveg szikvizet is, hogy magam kevergethessem ki a megfelelő arányt. Ezt kedves és nagyvonalú gesztusnak gondolom, míg a számlán meg nem látom, a pohár szörpöm így 900 forintba került. Ettől kissé átértékelődik bennem a figyelmesség. Node sebaj, Kamilla is ivott egy pohár szódát - ingyen...
A levesem (tárkonyos bableves füstölt hússal, tejfellel, 990 Ft) ízre tárkonyos ragulevesbe oltott tejfeles bableves, benne finom füstölt hús és szinte íztelen bab (gyöngybab). Szokatlan és elég jó variáció, de Kamilla otthoni gyártmányát nem fenyegeti a képzeletbeli bableves-ranglistám élén.
A főételekre picit többet kell várni, ezt általában kedvező előjelnek tekintem. A konyhafőnök heti ajánlatából kiszemelt vadmalaccomb spenótos árpagyöngyrizottóval és fokhagymamártással (2890 Ft) rendben is van, mennyiségre és minőségre egyaránt. A húsok puhák (bár az egyik darab egyik fele némileg megégett), a spenót a rizottóban és friss levelek formájában a kompozíció tetején is megtalálható. A mártás kellőképpen intenzív.
Miközben eszegetem a malacot, látom Kamilla finnyás tekintetéből, nem túl boldog az ételével (nyúllapocka és gerincfilé pirított répás tésztával és mustármártással, 2590 Ft). Először a gerincfiléket burkoló zsíros, nagyon füstös ízű húshengerecskéket (ezek valami nyúlalkatrészből készültek talán) kapom meg a rajtuk itt-ott található hajszálvékony baconnel egyetemben. Aztán érkezik a tányéromra gerinc is, ez meg savanykás és irdatlanul kakukkfüves szerinte. Nem mond valótlant. Végül kóstolgatja a lapockát, már látom, a végén az is az enyém lesz. Így történik, áttolja az egész tányért, mikor a sajátommal végeztem. Azt hittem először, hiszti az egész, de nekem se ízlenek a fogás elemei. A lapockán pl. alig van valami értékelhető húsdarab a csontok, zsír és különféle kötőszöveti részek mellett. A répás tagliatellével nincs semmi baj, de azt önmagában nem eszem meg desszert helyett.
Korábban úgy gondoltuk, egy desszertet (mandulával sült aranygaluska vaníliakrémmel, 990 Ft) rendelünk ketten, de módosítani kell a tervet. Az aranygaluska finom, szerencsére nem az igénytelen helyeken megszokott pudingporból rittyentették a vaníliamártást. Lehetne kevésbé édes, pl. a cukorszórás nem hiányzott volna, ha nincs rajta.
A dekoratív csokitortácska narancsfagylalttal (1090 Ft) főeleme kekszalapú, intenzíven csokis, de nem tömős torta. A fagylalt sajnos a hűtőben átvette valaminek az aromáját (ha nagyképű hólyag lennék, megtippelném az illatdonort, de inkább maradjunk annyiban, nem desszert volt), ez nagyjából diszkvalifikálja is szegényt.
A felszolgálás kifogástalan volt, így a szokásosnál némileg több borravalóval kereken 12000 forintot fizetek és kissé ambivalens érzésekkel távozunk. Be kell vallani, többre, a legjobb - megfizethető - budapesti helyek szintjét közelítő kulináris élményre számítottam (a címben szereplő szlogent a számláról kölcsönöztem), ez elmaradt. Pedig nem sok hiányzik ahhoz, hogy az összkép nagyon jó legyen - de ez a kevés március 12-i vacsoránkon egyértelműen hiányzott.
Konyha: 6 (jó)
Árszint: 3 (középkategória)
Ár/érték: 2 (minőséggel arányos árak)
www.rokusfalvyfogado.hu
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése