Erhardt és sous vide

[Előre kell bocsátani, Erhardt Zoltánnal volt egy sikerületlen üzleti ügyünk. Majdnem megvette a felesleges sous vide gépemet, de utóbb visszakozott, feltehetőleg azt gondolta, át akarom ba**ni. Pedig nem. Szóval, ha most körmönfontan megfogalmazott fikaária következik, az említett tényt fontolják meg kedves olvasóim.]

Gyönyörű, napsütötte reggel volt december 2-án, mikor Kamillával Sopronba indultunk a bormarketing konferenciára. A Sopron Hotel parkolójában már elkélt volna a téli gumi. Mikor a helyszíni (ingyen)vacsora helyett visszafelé indultunk sötétedés után, drámai intenzitású havazás kezdődött. Lecsúszkáltunk a latyakos Híd utcán az Erhardt irányába...
Az étteremnek otthont adó régi épület egyirányú utcában húzódik meg. A beltér hangulatosan zegzugos, kis termekben lehet elrejtőzni a többi vendég elől. A pincérek dolga nem könnyű a vastag falak között, de nagyon jól teljesítenek. Időnként diszkréten belesnek hozzánk, éppen hogy állunk az étlap tanulmányozásával, majd az egyes fogásokkal. A nem túlburjánzó, de bőséges választék mellett van havi ajánlat, rendelünk ebből is.


A fokhagymakrémleves krutonnal és reszelt sajttal, csészében (510 Ft) jó ízű és állagú. A ráreszelt rengeteg, szokványos "magyar" sajtot nem értem (illetve jobban örülnék egy bármilyen sajttal külön szervírozott apró pirítósnak), de biztos van, aki így szereti.


A soproni gesztenyés vadragu szilvalekvárral töltött gombócokkal (1990 Ft) ízlik Kamillának. A húsdarabkák és a gesztenyedarabok egyaránt jók, a gombóckák ötletesek és remekül vannak elkészítve. Az ajánlatból kiszemelt grillezett sertésszűz fehérboros savanyúkáposztán tálalva, mustáros öntettel, házi burgonyakrokettel és vajon pirított erdei gombákkal (2290 Ft) nevű opuszon is érződik, hogy az átlag soproni szintnél magasabbra törnek tartalomban és tálalásban. A szép húst egészben sütötték meg. A színe picit szürkésbe fordult, vagyis jobban megsütötték, mint amit kedvelek, de csak leheletnyit száradt ki. A káposzta méltó párja a húsnak, nem párolták túl, a meglehetősen sós ízű gombák viszont sokat nem adnak a fogáshoz. A krokett házinak tűnik, állaga sajnos hasonlít a gyári produktumokéra.


Zárásként Kamilla elé nagyon dekoratív desszert érkezik: túrómousse réteslapok között, citrusos mártással (690 Ft). Minden eleme finom, a lapok ropognak, a túrókrém kellemesen natúr ízhatású, a citrusmártás mellé pár csepp málna is került. Én is elégedett vagyok (mákos marcipánmousse málnaöntettel, 790 Ft), legfeljebb annyi jut eszembe, hogy az arányok alapján szerencsésebb lenne marcipános mákmousse-nak nevezni a kreációt.
Érdemes megemlíteni, az adagokat igen jól eltalálták. A hatalmas porciók megrögzött hívei se lesznek csalódottak egy-egy főételt meglátva, ugyanakkor átlagos étvágyú ember is végig tud enni egy háromfogásos sort.
Egy-egy kicsi kólával, pohár őszilével és szénsavas ásványvízzel a fogyasztásunk 7200 Ft volt. Szeretnék néhány ilyen Erhardtot látni Budán és a fővárost övező településeken!

Konyha: 6 (jó)
Árszint: 2.5 (alsó középkategória)
Ár/érték: 2.4 (simán lehetne drágább is)
www.borvendeglo.hu