Arcade Bistro - egy tökéletes ebéd

A szűk fővárosi elitbe tartozó éttermek közül az Arcade-hoz lakunk legközelebb, mégse fordultam meg benne túl sűrűn. Két esetre emlékszem sok év alatt, egyszer Kamillával, egyszer pedig egy barátom feleségével vacsoráztunk jót. Miért nem tértem vissza gyakrabban? Tán a többnyire kifogástalanul elkészített ételekben korábban nem éreztem eléggé azt a pluszt, ami a visszafogott adagokkal párosuló magas árak mellett is vonzóvá tehet számomra egy éttermet.
Tavasszal az Arcade megkapta a Bib Gourmand minősítést a Michelintől, Édesapám nyári névnapját itt ünnepeltük.


Meleg júliusi vasárnap érkeztünk ebédelni, a 16 órai zárás előtt másfél órával, vagyis hozzánk képest igen korán. Természetesen a "kertben" foglaltunk helyet, mivel az étterem kellemes, növényzettel védett terasszal rendelkezik a két, viszonylag csendes utca találkozásában. Kifogástalan modorú pincér hozta a rövid, napi ajánlatokkal kiegészített étlapokat, majd hamarosan a Carlsberg söröket. Az ünnepelt gondolkodóba esett a választék láttán, de aztán talált kedvére való fogást (csirkecomb tzatzikivel), mivel az utóbbi időben a tradicionális magyar(os) ételek után a könnyedebb, francia-mediterrán ihletésű fogásokkal is megbarátkozott.
Először málnalevest ettünk, Édesanyám és Kamilla a leveseket kihagyta. Krémlevesre számítottam, ezért picit csalódott voltam, amikor megláttam a tányért, de ez gyorsan változott, amikor belekanalaztam a levesbe. Híg volt ugyan, de koncentrált, üde málnaízzel, amit még feldobtak a benne található válogatott málnaszemek. Erős kezdés!


A folytatás is erős volt, mint a poszt címéből sejthető. Édesapámnak nagyon ízlett a csirke, azt mondta, ilyen jól sütött combot talán soha nem evett. Édesanyám a zsenge nyúlpaprikást galuska helyett szezámos rizzsel és tzatzikivel kérte. A puha hús mellé külön szervírozták a - feltehetőleg sültpaprikából készült - könnyű mártást, vagyis nem hagyományos felfogásban készített, de nagyon finom paprikással ismerkedett meg. Sajnos ezt a fogást - rézsút szemben ülve - nem kóstoltam meg. Kamilla rókagombás pappardellét evett és tökéletesen elégedett volt az ízekkel és az alkatrészek állagával. Ezt a tésztát én is kipróbáltam, de körítésként, ugyanis erre cseréltem a kacsaduett mellé az étlapon társított bruschetta-paradicsomfagylalt kombinációt. Már sose tudom meg, az eredeti körettel lehetett volna-e még jobb a kacsa, hiszen ez az egyik legjobb étel volt, amit az utóbbi években ettem. A comb és a máj egyaránt tökéletesen volt elkészítve, nedveiket a sütés során megőrizték, a tésztában szintén nem volt hiba.


Kíváncsian vártam a desszerteket. A madártej és a Valrhona csokoládés lepény (kurkumafagylalttal és vörösborhabbal) hozta a főételek színvonalát. A tömény, nagyoncsokoládés tészta mellé adott savanykás hab (inkább krém) igen jó volt, a fagylaltban pedig végre sikerült apró kifogást találni, mivel az íze lehetett volna picit koncentráltabb...
A számla egy pohárka jobbfajta egri pinóval, egy üdítővel és három cappuccinóval majdnem elérte a 26000 forintot. Idén mostanáig ez volt a legjobb éttermi élményem, minden ráköltött forintot megért.

Konyha: 8 (klasszis)
Árszint: 4 (felső középkategória)
Ár/érték: 2 (minőséggel arányos árak)
www.arcadebistro.hu