A szokásos késő délutáni időpontban, 16 óra körül érkezünk szüleimmel. Borozó vendég akad az egykori pincében, étkező éppen nem. Két fokhagymakrémleves pirított magos kiflivel, tökmagolajjal (650 Ft) és egy velőscsontleves tésztával, zöldségekkel, fokhagymás pirítóssal (950 Ft) az első fogásaink. Már ezeken is látszik, hogy Schieszlék többre törekednek az egyszerű, rusztikus adagokkal operáló étkeztetésnél. Gyakran rendelek fokhagymakrémlevest étteremben, ehhez hasonlóan jól sikerült példányra viszont nem emlékszem. A fokhagymaíz átható, de nem durva, az erősen tejszínes levet tökmagolaj színesíti. A mellé adott kiflikruton kiváló.
A velőscsontos levesről mindent elmond atyám azzal, hogy szerinte ez élete legjobb ilyen jellegű levese (elég sok húslevest evett már életében, hiszen 91 éves és ez a kedvence). Hozzáteszem, a levese főételnek is beillik.
Talán túlkapás is volt utána csülköt (főtt, füstölt csülök frissen reszelt tormával, tojással, házi savanyúval, mustárral, 1900 Ft) rendelni, bár valahogy megbirkózik a brutális adaggal, aminek minden eleme élvezetes. A konfitált sertéstarja mustáros lencsefőzelékkel (2100 Ft) c. opuszban a sűrű, lisztmentes főzelék ízben felülmúlja a picit száraz, hatalmas húst, így az utóbbiból marad otthonra is.
A tábláról választott csülökpörkölt újszerűen, sárgaborsó pürével és csípős paprikaolajjal (2300 Ft) finom, de tán túl újszerű, legalábbis nekem. Csülök alig van benne, inkább malacfül és farok, ezeket pedig a mostani divatokkal dacolva nem annyira kedvelem. A tálalás
Desszertre már csak nekem marad erőm. A Zwetschgenkuchen újszerűen, mascarponés vaníliakrémmel (950 Ft) egyfajta szilvalepény, ennek is a többedik verziója. A vékony, ropogós tésztalapok között szilvaragu és picit kenőcsös állagú krém. Kellemes és dekoratív, viszonylag könnyű desszert, azért látok benne további fejlődési lehetőséget (a krémet például érdemes lenne habosabbá alakítani).
A főételekhez a ház rendes minőségű saját vörösborából (villányi portugieser) ittunk fél litert és elpusztítottunk egy üveg szódát, egy pohár natúr almalevet és egy cappuccinót. A számla 100 híján 12000 forint.
Majdnem maximális elégedettséggel távozunk. Valahogy így képzelem a házias ízeket produkáló, tisztességes vendéglátást és az olyan konyhát, ami nem akar bevállalni a gravlaxtól a csillagánizsos levendulazseléig mindent, viszont amit vállal, azt jó minőségben teljesíti.
Konyha: 6 (jó)
Árszint: 2.5 (alsó középkategória)
Ár/érték: 2.4 (simán lehetne drágább is)
www.schieszl.hu
Bejegyzések
A csülökhöz egyértelműen passzol a sárgaborsó, sokkal jobban, mint ahogy a krumplipüré passzolna. A farok + a fül újszerű? Én pont azt gondolnám, h régimódi. (v csak az az újszerű, h ezeket rakják a csülökpörköltbe csülök helyett?) Nekem inkább a tálalás tűnik újszerűnek. Az egészet odabasszák egy tálcára, a sárgaborsós edény a zsíros szaftban tocsog. Rém gusztustalan. Seregbeli körömpörkölt étkezések képe rémlik fel.
VálaszTörlésArra céloztam, a faroknak, fülnek (és belsőségeknek, fejnek, pofának, stb.) kezd újabb kori divatja lenni a honi éttermekben. A pörkölt feltehetőleg ezektől és a paprikaolajtól volt újszerű, de nem örülök, ha egy étel elnevezése igen rugalmasan elszakad a tartalomtól.
VálaszTörlés