Az Il Terzo Cerchio egy aránylag tágas pincehelyiségben nyílt a Nagydiófa utcában, 2004 (?) környékén. A pincében nem volt hatalmas forgalom, viszont némely étel (pl. diós-gorgonzolás gnocchi) ízére máig emlékszem. A pizzák is új minőséget hoztak Budapestre, legalábbis az akkori (igen barátságos) árkategóriában. Megszerettem a helyet, gyorsan és nagyon.
Bő két év után az Il Terzo a féltitkos pincéből néhány tíz méterrel odébb, a Dohány utcába költözött. A felszíni, impozánsan rusztikus berendezésű helyen az árak is a néhány versenyzőt számláló konkurencia (legfelső pizzérialiga) szintjére emelkedtek. Nekem akkor és ott valami végleg elveszett a varázsból, bár ha példás pizzára vágytam, továbbra is elsőként gondoltam az Il Terzóra. Ami gyakran tömve volt, este beesve néha nem is kaptam helyet, vagy csak az igen fullasztó levegőjű pici "emeleten". Mostanában úgy tűnik, enyhült a zsúfoltság, az árak a válságban jól szelektálnak.
Lecsüccsenünk, szépséges kenyeret kapunk bevezetésként. Pizzériákban nem szokás, de ez a hely már magasabbra tör, mint az árakból is remekül látható. Mi azért maradunk a pizzák vonalán: ahol igazán jól csinálják (és hagyományos kemencében sütik), nehezen szánom rá magam, hogy ne azt egyek.
Előtte Roberto a toszkán stílusú, nagyon sűrű paradicsomlevessel (zuppa di pomodoro, 1150 Ft) barátkozik. Az adag jókora, ki is fog Robertón - itt nem finomkodnak a kétkanálnyi élvezetek piedesztálra emelésével. A sütőtökkrémleves pirított sonkával (crema di zucca con prosciutto crocante, 1350 Ft) olasz éttermekre jellemzően naturális ízű, nem édes, kedvemre való. Állaga nem híg, de nem is főzelék; az ízét markánsan befolyásoló fűszert nem tartalmaz. Ha valami negatívumot is említeni szeretnék, talán a vastag sonkabetéten lehet fogást találni: célszerű lenne nem egy darabban elsüllyeszteni a levesben, mert kanállal nehezen darabolható.
Roberto "custom" pizzát (taleggio sajt, pármai sonka, rukola, 2600 Ft) állít össze. Szokás szerint kiválónak találja, bár borsmustárból állítólag léteznek az itt használtnál jóval intenzívebb ízű példányok. A capricciosa pizza (sonka, gomba, articsóka, fekete olíva, 2250 Ft) se okoz csalódást. A tészta széle roppan, de nem törik; a közepe optimálisan vékony (és kissé átázott), a feltétek kifogástalanok. Ide továbbra is bátran lehet pizzáért jönni, a legjobb 2-3 hely közé tartozik e műfajban Magyarországon. Nem árt, ha bőven hozunk pénzt: az alap (margherita) pizza is majd' 2000 Ft.
Desszertet gyakran csak kíváncsiságból eszem, ez most sincs másként (Roberto piheg). A tiramisu (1200 Ft) igen jellemző egy olasz helyre. Ebben sincs hiba, krémes, kellőképp kávés és az adag se szűkmarkú (ez néhány, hasonlóan tökéletes tiramisut produkáló helyről sajnos nem mondható el).
A cechet Roberto majd valamikor remélhetőleg törleszti, momentán nincs nála pénz. Bort nem ittunk, de a 2 kis kólával, 2 deci Cappy őszilével, 1 savas vízzel és 1 Unicummal így is 12 rugó felett fizetek. A számla tartalmaz 10% felszolgálási díjat, valamint egy feliratot: "Az ár a felszolgálási díjat nem tartalmazza!".
Ez utóbbit január óta remélhetőleg korrigálták...
Konyha: 7 (kiváló)
Árszint: 4 (felső középkategória)
Ár/érték: 1.7 (néha ki lehet próbálni)
www.ilterzocerchio.hu
Bejegyzések
Végre egy "gasztro-blogger" aki értékeli a pizzát, és az olasz konyhát(és nem szégyenel írni róla)!
VálaszTörlésRemélhetőleg nem sok magyar "gasztroblogger" van, aki nálam több igazán jó pizzát evett (további itthoni olasz éttermek következnek és talán írok majd olaszországi éttermekről is). :)
VálaszTörlésHapci: Anyukám mondta megvolt már Encsen? Budai Gourmet-n kóstoltuk, zseniálisan jók voltak, Giuseppe is el volt ájulva tőlük, pedig neki van rálátása a témában. :) Amúgy hétfőn épp "pizza-tesztre" megyek hozzá. :)
VálaszTörlésEhran: nem, tán még sose voltam Encsen. Miben különlegesek a pesti csúcshelyekhez képest?
VálaszTörlésGiuseppével hol/hogy teszteltek pizzát? Ha valami izgalmas dolog, esetleg csatlakoznék.
Pardon nem néztem erre, szóval abban különlegesek, hogy egyszerűen nagyon jó a pizzájuk. :) Már maga a tészta is, Olaszországból hozták hozzá a lisztet, most már, ha jól tudom, találtak - hosszas kísérletezés után - itt is megfelelő lisztet. És igaz ez a többi alapanyagra is, amivel dolgoznak, mindenből jó minőséget használnak. A sztrapacskájukért pl. állítólag átjárnak a szlovákok. :)
VálaszTörlésDirekt tettem idézőjelbe a tesztelést, nem igazi tesztről volt szó, inkább a "hóhért akasztják" szituációról: Giuseppéhez mentünk páran (Horasz, Miguel(Costes), meg még néhány ismerőse), hogy megnézzük, mit művel Giu a pizzával. :) Jó volt, különösen a vargányás-gorgonzolás ütött nagyon, de természetesen készült jó margherita is.