Da Raffaello - frissítve és marinálva

A történetében összefonódó budai pizzéria-trió harmadik tagjáról is szeretnék megemlékezni. A Da Lello egykori olasz tulajdonosa 2008-ban átköltözött a Karolina-Vincellér sarokra, ezzel a korábbi Da Wally neve Da Raffaellóra változott. Az épület oldalára festett kopasz úr halála után új stáb vette át az éttermet. A hely továbbra se a szűk csúcsínyenc kör igényeit szolgálja, de látni biztató törekvéseket, megjelentek az étlapon házi tészták és van már napi ajánlat, valamint ebédmenü (1350 Ft/2 fogás) is; csinosodott a honlap.

A pizzákat itt nem nagyon kedveltem korábban, és az átkeresztelés után még egy darabig, mivel többször találkoztam égett talpú, ellenben gumis karimájú példánnyal. Ez az időszak szerencsére elmúlt, újabban a pizzán (pl. "ungarese" 1600 Ft, campagnola és siciliana (1550 Ft) kevéssé lehet fogást találni. Talán a tészta receptjét cserélték, talán az elektromos sütőt, talán mindkettőt. A pizza szép, vékony; az átmérő nem tartozik a legnagyobbak közé a városban, önmagában totális jóllakásra nem alkalmas, de ezt nem bánom, szeretek többfélét megkóstolni.

A Vapianóéval megegyező csuporban szervírozott paradicsomleves (790 Ft) bő átlagos, tehát meghaladja a Vapianóban kapható híg-uszadékos cuccot. A húsleves házi marhahúsos batyuval (1090 Ft) jó, bár a klasszikus erőlevesekhez szokott atyámnak nem elégséges az olasz húslevesek koncentráltsága. Üdítő volt nyáron a nem túlédesített hideg gyümölcsleves (890 Ft), a ribizliszárakat azért kihalászhatták volna belőle.

Mint a pizzánál látható, az elnevezésekkel kissé hadilábon állnak Raffaellóék - jó lenne, ha egy olasz helyen legalább az olasz írásmód helyes lenne. A magyarul marinált feketekagylónak jelzett ételen eltöprengtem, vajon miként marinálják a kagylót, de aztán beigazolódott a sejtésem, vagyis cozze alla marinara (2690 Ft) érkezett bőséges adagban, kézmosó felszereléssel kísérve. A tészták között még nem gyakoriak a házi készítésűek, de az erdeigombás-aszaltparadicsomos tagliatellére (2190 Ft) így se lehet panasz, és az ebédmenüben felszolgált paradicsomos strozzapreti is élvezhető.

A hely leggyengébb pontja mindig a desszertkínálat volt: tira-panna-profi, az utóbbi időnként (?) elég kutya beszállítótól. A tiramisu (760 Ft) javult az évek során, meg is kóstolom, ha a pincér szerint jól sikerült, de ez a "jól sikerülés" sajnos legutóbb sem jelentett nekem tetsző, intenzíven kávés és átázott piskótás kivitelt. A profiterol (750 Ft) nagyjából olyan, amilyet a gazdagréti Sparban is árulnak, csak ott 143 forintba kerül egy gombóc. Az étlapváltás óta feltűnt langyos csokoládétorta karamellfagylalttal (780 Ft) ígéretesebb versenyző a korábbi egyendesszerteknél, és ízben kontrasztosabb fagylalttal vagy gyümölcsmártással még kellemesebb lehetne.

Az árak 10%-kal emelkedtek nyáron, de most is méltányosak. Nem sok hiányzik hozzá, hogy a - XI-XII. kerületi pizzéria-trióból egyedül kellemes terasszal is rendelkező - Da Raffaello teljesen szerethető hellyé váljon számomra is.

Konyha: 5.5 (átlagnál jobb)
Árszint: 3 (középkategória)
Ár-érték arány: 1.8 (minőséggel arányos árak)
www.daraffaello.hu
(látogatás időpontja: 2011. XII. 19, 2012. V. 16, V. 28, VII. 2, VIII. 9, VIII. 30, XI. 8)