Rettenetes vacsorák Érden - és az Admirális/Macskajaj

Októberben és novemberben számos alkalommal horgásztam Budapesttől délre, a Duna jobb partján. Százhalombatta, Ercsi, Adony és Kulcs parti kövezésein jóval többször nem fogtam süllőt, mint ahányszor fogtam. Az eredménytelen horgászatok után általában érdi vendéglőkben igyekeztem megmelegedni és jobb kedvre derülni...

Rózsaszín szűzsült kéksajtmártásban, házi burgonyafánkkal (Festal)

Először a Balázs barátom bátyja által ajánlott Giuseppe Pizzériát próbáltam ki. A paradicsomleves (490 Ft) átlagosnak nevezhető, aztán jött a feketeleves. Az éppen akciós szalámis pizzán (990 Ft) a szalámi penetráns illatú volt, az édeskés, puha szegélyű tészta pedig tocsogott a zsírtól. Ha valaki kételkedne, íme a bizonyság: fatüzelésű kemencében is lehet rossz pizzát készíteni, ami már helyben fogyasztva pont olyan, mint ami kiszállítva megérkezik, fél óra utazás után. A profiterol (690 Ft) hasonlóan fogalmatlan, ellenben laktató fogás: a fánkocskákon és körülöttük irdatlan mennyiségű íztelen, enyhén kakaós krém, bennük még íztelenebb fehér kenőcs.
Egyre inkább alakul bennem a konklúzió, hogy nem ülök be olyan "olasz" étterembe, ami kiszállítást is végez. Az árversenybe való bekapcsolódás felszámolja a minőséget, pár éve ezen a helyen is jobb ételekre emlékszem. Azért találtam valamit, amiben dicsérhető a Giuseppe: olcsón adják a Cappy gyümölcsleveket...
www.giuseppe-pizzeria.hu
(látogatás időpontja: 2011. X. 27)

Fokhagymakrémleves rákfarokkal (Festal)

A Festalról jókat olvastam az Index éttermes topikjában, így ez volt a következő, már novemberi vacsorám színhelye.
A fokhagymakrémleves rákfarokkal (600 Ft) remegős, agyonsűrített állagával az Erm's leveséhez hasonlított; a rákfarokról meg az jutott eszembe, ha ennél nagyobb élvezeti értékkel nem tudják felruházni, akkor inkább maradhatna a hűtőben.
A főétel eloszlatta a Festal konyhájával kapcsolatos maradék illúziómat. A rózsaszín szűzsült kéksajt mártásban, házi burgonyafánkkal (2500 Ft) szép nagy adag volt, furcsa, főtt jellegű hússal. A húsból/húsról bőségesen szivárgó nedvek egészen kívánatlan állagúvá változtatták az amúgy is pocsék, jellegtelen mártást. A burgonyafánkot viszont csak dicsérni lehet: könnyűsége, belül ruganyos, kívül ropogós állaga a legjobb éttermek legjobb fánkjait idézte.
A somlói galuska ostyakehelyben (600 Ft) újabb meglepetést okozott, savanyúságával. A csokiöntetre gyanakodtam, de kiderült, a fehér krém savanyú. Tán csak elcserélte a szakács a receptet és túrókrémet tett a somlóiba, de a komolyabb gyomorrontás elkerülése érdekében nem kutattam sokáig a csinosan tálalt desszertet élvezhetetlenné tevő jelenség okát...
A konyha ajtaja mellett ültem, így volt szerencsém hallani, ahogy a szakácsok virágos jókedvvel diskurálnak. Valahogy jobban érzem magam olyan éttermekben, ahol a vendégek (is) ennyire boldogok...
www.festal.hu
(látogatás időpontja: 2011. XI. 4)

Somlói galuska ostyakehelyben (Festal)

A diósdi Krapaj Csárda valamikor igen népszerű hely volt, alig lehetett autóval beférni a parkolójába. Aztán a konyhán csökkent az odafigyelés, a hatalmas étlap viszont maradt. Régen jártunk ott.
A csomagtartóban lapult egy pucolásra váró süllő, ezért nem ettem komplett ételsort. A Krapajban gyümölcsteaként aromás vacakot szolgálnak fel. Ez még nem lenne baj, ha az ajánlatban szereplő leves (sajtkrémleves sonkacsíkokkal, 690 Ft) jó lenne. De nem az, elég híg és jellegtelen. Amit az alján találtam, azt egyes hiperekben sonkának nevezik, de étteremben talán nem kellene így tenni...
A somlói (700 Ft) a levesbetéthez méltó. A műtejszínt és a flakonos csokiöntetet leszámítva az elmúlás jutott róla eszembe: porból lettünk, porrá leszünk.
A Krapajban is elmúlt valami. Az ételek és az egyéb dolgok (honlap, kézzel írt blokkra fizettem) igénytelensége, valamint a parkolójában csúcsidőben látható autók száma (max. 2-3 darab) között feltehetőleg szoros az összefüggés...
www.krapaj-csarda.internettudakozo.hu
(látogatás időpontja: 2011. XI. 11)

Hátszín angol zöldbabbal (Admirális/Macskajaj)

Az Admirális a 90-es években a legjobb hazai éttermek közé tartozott, akkor nem volt szerencsém hozzá. Később megtört a varázs, az utóbbi években pedig gyakran zárva volt, vagy legalábbis úgy tűnt, az autóból kitekintve. Újabban Macskajaj feliratot látok az épületen, meg egy "Nyitva" feliratot, aminek némileg ellentmond a házon szintén látható "Eladó" felirat. No mindegy, az előzőeknél rosszabbat már aligha ehetek itt - gondoltam egy újabb iszonyú hideg, süllőmentes nap végén.
A koncepciót (mettől meddig Admirális, illetve Macskajaj, ráadásul két étlap van) betérve se sikerült átlátnom, viszont kaptam egy teljesen méltányolható ízvilágú, bár nagyon apróra szecskázott húst tartalmazó tárkonyos szárnyasragulevest sajtgombóccal (870 Ft). Ekkor még be volt párásodva a fényképezőgépem, de aztán ő is kiengedett.
Így a hátszín angol zöldbabbal (2300 Ft) már látható itt. Ez volt a legjobb étel, amit Érden ettem tavaly. Hibátlan sajnos ez se volt, a szépen rózsaszínre sütött hús ugyanis rágósabbnak bizonyult a kelleténél - igaz, nem is gondoltam, hogy ennyi pénzért, ekkora adagban valami elképesztő hátszínt szolgálnak fel.
Utána következett a libanapok tiszteletére lúdláb palacsintának (550 Ft) keresztelt meggyes-csokis kompozíció, ami szintén bizonyította a szakács és a kedvesen felszolgáló hölgy tisztességes hozzáállását.
www.admiralis.hu
(látogatás időpontja: 2011. XI. 15)

Lúdláb palacsinta (Admirális/Macskajaj)

Zárásként megemlítem, egyszer betértem a viszonylag új Központi Kávéházba is. Ezt végképp nem akarom részletezni, még a blokkot se tettem el. Olyan "kezdő háziasszony főzni tanul" érzésem támadt a könnyű vacsora (currys csirke: 1250 Ft, somlói: 590 Ft) elfogyasztása után. Értem persze, hogy az ételben található seízű csirkedarabkák multitól származnak és multifunkciós hasznosításúak, de esetleg picit meg lehetne őket pirítani/fűszerezni és összeforralni a seízű mártással...
www.kozpontikavehaz.hu