Ez a kellemes adottságokkal rendelkező étterem korábban Gesztenyéskert néven működött Budakeszi határában pár évig. Talán kétszer voltunk ott, a konyhával kapcsolatosan ambivalens érzéseim alakultak ki. A szimpatikus tartalmú étlap egyes fogásait (pl. rozé kacsamell) jól, másokat (pl. Édesapám emlékezetesen rossz borjúpaprikása) kevésbé jól vitelezték ki, így a további látogatások elmaradtak (általában Budakeszin is, a Tanne már régóta nem a régi). Aztán az üzemeltető ősszel bedőlt, idén tavasszal új csapattal nyitott újra az étterem. Sasvári Józsi jó tapasztalatokat szerzett, a Dining Guide-on is többen - bár egyszerre és gyanús szuperlatívuszokat használva - ajánlották a helyet, így egy hétköznapi, novemberi estebédhez (ez nálunk 17 óra magasságában kezdődik) szüleimmel ezt választottuk.
A hely előtt-mellett nehéz lenne megállni, de szerencsére rendelkezik egy kis belső parkolóval, így oda gördülünk be, majd besétálunk az étterembe. A kandallóban lobog a tűz, vendég nincs; ez az időpontot tekintve nem meglepő, így kedvünkre válogathatunk a gusztusosan megterített asztalok között. Azonnal előkerül egy udvarias pincér is, hozza az igényes kivitelű, megnyerő tartalmú étlapokat. A leveseknél tetszik, hogy lehet csészényit vagy tányérnyit rendelni, igaz, az árkülönbség elenyésző, 150-200 Ft. A kínálat egyébként hasonlít korábbi emlékeimre, a kisvendéglői vonalat képviselő klasszikusok könnyedebb, érdekes párosításokkal keverednek, a hely láthatóan szeretne kiemelkedni a nagy magyar egyenválasztékból. Mindkét vonalból szemelünk ki fogásokat...
A házi tyúkhúsleves csigatésztával kitűnő, az adag jól eltalált, Édesapám - akit egy számára csalódást okozó helyre csak sok év múltán lehet ismét elvonszolni - elégedetten kanalazza. A sütőtökkrémleves házi sonkachips-szel is kifogástalan lehetne, ha nem spórolják meg a konyhán a passzírozás fáradságát.
A főételeink közül a kemencében sült ropogós kacsacomb szilvás lilakáposztával és hagymás tört burgonyával a legjobb választásunk. A hús kevéske, de vigasztalom atyámat, ha hatalmas combra vágyik, nem kacsát kellett volna rendelni. Ő viszont nyilván el tudna képzelni kacsacombból két darabot is a tányéron. A csirke supréme tejszínes rókagombás és diós nudlival c. kompozícióm időzítését nem sikerült megoldani, a mártás bebőrösödve érkezik. Ezt talán illene észrevenni a konyhán (vagy a pincérnek), de komoly baj nincs az étellel, a szuvidolt hús finom, szaftos, a rókagomba bőséges, a nudli is rendben van, a mártást pedig megkevergetem. A harmadik főfogás (sertés szűzérmék tejfölös vargányával és házi burgonyafánkkal, 2750 Ft) kiábrándító. A hús vékony és taplókemény, a vargányát pár cafatka idézi a tányéron, házi burgonyafánkból ilyen rosszat még aligha evett szegény Édesanyám (belekóstoltam az olajjal rettenetesen átitatott kerek képződménybe). Nem tudom, néhány hagyományos magyaros fogást (pl. magyaros szűzérmék tradicionálisan tálalva) leszámítva mi indokolhatja, hogy szűzt kiverve, szeletben süssenek meg. Leginkább más húsra gyanakszom, de pincérünk kérdésemre megnyugtat, kezeskedik érte, hogy a Gesztenyés konyhájáról kikerülő szűzérmék szűzérméből készülnek. Így jobb híján megnyugszom...
Eszem egy desszertet is, izgalmasan hangzó marcipános somlói galuska található az étlapon. Ez formába rendezett réteges verziót jelent, csinos, de a marcipán nem szerepel az ízében meghatározóan, a tészta picit vizes hatású; az egész kompozíció élvezeti értéke nem haladja meg egy hagyományos kivitelű, jól sikerült somlói szintjét.
Hármunk számlája a hely kellemes vörös háziborával (fél liter Németh Szekszárdi Dupla Cuvée) és egy cappuccinóval kiegészítve kevéssel meghaladja a 12000 forintot. Ez nem lenne méltánytalan összeg, ha picit kevesebb lett volna a baklövés a tányérokon. Itthon észreveszem, a szokásos pohár őszilevem lemaradt a számláról. Abban reménykedtem, Édesanyám szűzérméje fog lemaradni róla, de nem lehetünk mindig nyerésben...
Konyha: 5 (átlagnál jobb)
Árszint: 3 (középkategória)
Ár/érték: 1.7 (néha ki lehet próbálni)
www.budaigesztenyes.hu
Skót tojás hallal
5 órája
Hát kedves Hapci, ha az étlapon a szűzpecsenye szűzérmeként lett feltüntetve és kloffolt szeletként lett kihozva én biza vissza vitettem volna. Bár ez kínos lehet a személyzetnek, de mivel üres volt az étterem így meg kellett volna lépni. A szűzérme az szűzérme :-)).
VálaszTörlésÉdesanyám választotta - csak az tűnt fel, hogy nagyon bánatos evés közben. Akkor megkérdeztem, mi a baj. Kiderült, a fogás minden eleme rossz. A többit leírtam (a pincér érdeklődött, hogy ízlik, hát elmondtuk, nem ízlik; reakcióként nem történt semmi érdemleges, hisztizni meg nem szokásom).
VálaszTörlésMagam egyébként az ilyen nüanszokra (érme vagy szelet) nem vagyok érzékeny, ha valami a maga nemében elfogadható. Ha minden ételt mindenhol visszaküldenék, ami nem felel meg teljesen a nevében foglaltaknak, a magyar éttermek többségében simán éhen halnék.
[Hosszan töprengtem, hány pontot adjak a konyhai teljesítményre, aztán felfelé kerekítettem, mert látszik az igyekezet is a hibák mellett, bár leginkább a párosításokban és a tálalásban.]
nemrégiben nekem is volt hasonló élményem egy belvárosi étteremben. nagyon ajánlották, hát kipróbáltuk. hiba volt....
VálaszTörlésalapvető technológiai hibák minden tányéron, elfelejtett és ki sem hozott leves, stb..
mondjuk a végén próbáltak kompenzálni úgy a számlában, mint némi ajándék pálinkával, de akkor már olyan mindegy volt. :-(
Walter Melone: ne tartsd meg magadnak, melyik helyben csalódtál...
VálaszTörlésCsirke supréme tejszínes rókagombás és diós nudlival - Ez tényleg felkeltette az érdeklődésem. Elkészítem.
VálaszTörlésNagyon jó, s egyre csiszoltabb írások egy olyan pártól, akik étterembe is járnak, s bár még alig-alig akarják észrevenni, azon kevesek közé tartoznak, akiknek a véleményalkotáshoz van összehasonlítási alapjuk.
Csíki Sándor: hajrá, ki lehet találni fantáziadúsabb módját is a dió bevitelének, a mártás terén is vannak fejlesztési lehetőségek. A hús tényleg jó volt, érdemes lenne venned egy sous vide termosztátot otthonra. Nálam pl. van egy eladó. :)
VálaszTörlésA pár másik felét is szeretném néha itteni írásra fogni, de nem érez rá késztetést, hiszen ír eleget - nem hobbiból.
Hát, jó:
VálaszTörlésA hely neve: Kheiron.
http://www.kheiron.hu/
Rövid történet:
Leves
Napi leves (paradicsom)+ Kis húsos fazék
Az előbbiről nem tudtunk meg semmit, hiszen el sem jutott az asztalunkig, az utóbbi meg egy sima húsleves csészében, viszonylag sok répával és kevés, kizárólag sertés hússal. a neve többet sejtetett, de végül is nem volt rossz.
főételek
Mangalica tarja pirított krumplis tésztával, lila hagyma salátával és vecsési savanyúval
a hagyma chutney finom volt, a tarja is ok, bár előző nap a Bockban egész mást sikerült kihozni egy hasonló szeletből. A pirított k tészta se nem volt pirított se nem volt elég meleg.
A tányéron tulajdonképpen volt egy nagyjából ok hőfokú hús, egy langyos köret, valamint hűtő-hideg savanyúság és hagymalekvár.
Magyaros hátszínszelet
szinte nyers. én megettem volna, de kedvesem nem így szereti. Hiba volt, nem rákérdezni (ez sztem mindenhol alap), de mi sem szóltunk. Visszaküldtük, de másodjára sem sikerült csodát tenni a hússal. Az alkatrészek itt is különböző hőmérsékletűek...
Disznótoros (heti menü)
nem rossz, de itt is baj volt a hőmérsékletekkel, valamint a köret kevésnek bizonyult, és nem járt mellé savanyúság, ami pedig adná magát. Kérni persze lehetett, de dilettantizmus nem ajánlani.
hát, ez volt a nagy történet. Persze a végén próbáltak feledtetni, de valahogy nem sikerült. Biztos mi vagyunk túl kritikusak... :-)
Walter Melone: köszi, legalább nem megyek be oda. Kicsit hasonló lehet, mint a Gesztenyés: jól hangzó ételek, fogyatékos kivitelezés. Plusz szépséghiba, hogy a Kheiron az áraiban már simán pariban van igazán jó helyekkel (pl. Klassz, Rosenstein vagy éppen a Bock).
VálaszTörlésigen, az ár sajnos nem garancia, de amint látjuk az sem, ha ajánlják.
VálaszTörlésIgazából lehet, h csak rossz napjuk volt.
Na jó, nem lehet. ezek a problémák messzebb mutatnak ennél....
Viszont ami egész jó (és nem is drága) mostanában az a Menza a Liszt Ferenc téren.
Fülepi Kálmán lett a konyhafőnök a Menzában, aki Molnár Gábor helyettese volt a Klasszban és az Enoteca Corsóban. Ez valószínűleg jót tett a helynek, előtte elég rémeseket hallottam róla.
VálaszTörlés