A balatonföldvári Forrás mindig rejtély volt számomra. Egész évben nyitva van, de még a nyári szezonban se mindig látok ott annyi vendéget, ami eltarthat egy éttermet. Erre rácáfolva pár éve egy társétteremmel (Beatrix) bővítették a kínálatot. Egyszer kíváncsiságból leültünk a Beatrix teraszára, de ott is a Forrás étlapjáról lehetett rendelni.
A rejtélyekhez tartozik, hogy a Forrásban - az általam mérsékeltnek vélt népszerűség dacára - mindig egész tisztességes volt a konyha. Édesapám itt ette élete legjobb borjúpaprikását, ami nem csekélység, ha figyelembe vesszük 91 évét és a pörköltfélék iránti vonzalmát. A szárszói fűnyírás után június 4-én a Forrásban vacsoráztunk, idén először.
Első benyomásom szerint az étlap rövidült és eltűnt róla a borjúpaprikás (ó, jajj). Viszont van már szezonális ajánlat, abban látok báránypaprikást. Újdonság még számomra a ház bájos és jól táplált cicája, aki asztalunkhoz heveredik.
Az ajánlatból két eperkrémlevest (650 Ft) választunk - és ezt jól tesszük. A csészényi lé eperből készült, nem túlédesített és jó állagú, valódi tejszínhab díszíti.
A báránypaprikás tojásos galuskával (2150 Ft) méltó utóda az egykori borjúpaprikásnak. A nokedlit tojás nélkül kérem, megoldják. A hús kiváló, a szaft sűrű, az étel picit csípősre van hangolva, ezt kedvelem a paprikásoknál-pörkölteknél. A galuska szinte tarhonya méretű, rugalmas, nem spórolták ki belőle a tojást. A káposztasaláta (400 Ft) is rendben van.
Atyám főétel helyett főételnek beillő méretű túrógombócot eszik málnaöntettel (960 Ft) és elégedett. A gombóc frissen készült, a gyümölcsöntet a szokásos tejfeles-cukros darabok fölé emeli. Hasonlóan jókat lehet mondani a Gundel palacsintáról (850 Ft). Picit töprengett a szakács a tálaláson is, a beltartalom pedig dicséretes: a diókrém dióból, az öntet csokoládéból készült, egyik elem se túl édes.
Fizetünk és elbúcsúzom a cicától, ő az új német vendégekhez telepszik át. A számla 7200 Ft (italok: 1 üveg Pilsner sör, 3 deci őszilé, 1 cappuccino).
Szumma-szummárom, ha egy balatoni étteremben a tányéron minden az, aminek látszik, a lokális élmezőnybe kerülhet a hely (egy éttermet ismerek a déli parton, ahol a Forrásénál egyértelműen jobb a konyha). Az adagok kissé csökkentek a legutóbbi látogatásom óta, de ez nem baj, így végig lehet enni 3 fogást. Több/bátrabb kísérletezés talán nem válna a látogatottság kárára, bár a szezonális ételsorban már akadnak erre utaló jelek.
Konyha: 6 (jó)
Árszint: 2.5 (alsó középkategória)
Ár/érték: 2.4 (simán lehetne drágább is)
www.forrasvendeglo.hu
A Gundel palacsintánál a lekvár narancslekvár volt?
VálaszTörlésInkább barackra tippelek (ha narancs, valószínűleg feljegyzem, amikor írom róla a kis emlékeztetőt a későbbi cikkhez).
VálaszTörlésHm, pedig már reménykedtem, hogy végre egy hely, ahol nem felejtik ki a narancsot a Gundelből.
VálaszTörlésAz eredeti receptben narancs van?
VálaszTörlésHa legközelebb arra járok, beülök egy újabb Gundelre...
Hapci: Kb. 3 hete volt szerencsém eszmecserét folytatni a témában Kalla úrral, amit természetesen az eredeti kóstolásával zártunk, és valahogy így néz ki: a diótöltelékben kétféle állagú dió, plusz narancshéj is található, jófajta rummal készül, a palacsinta rendesen van feltekerve, semmi háromszögezés és semmi flambírozás, viszont a betöltött palacsintát még vajon át kell kicsit pirítani, hogy ne áztathassa át az öntet; a csokoládéöntetben vezetett be némi újítást Kálmán az első verzióhoz képest, ugyanis nem pusztán kakaóporral készíti, hanem egy kis étcsokival is felhúzza azt. Hát ennyi.
VálaszTörlésAz itallapjukat lehetne fejleszteni, például helyi borok beiktatásával. Igazából nincs bor (csak néhány pezsgő): http://www.forrasvendeglo.hu/itallap/
VálaszTörlésKizárt, hogy ne lenne boruk, de úgy tűnik, a borlapot elfeledték feltenni a honlapra.
VálaszTörlés